A templom csodálatos berendezései, liturgikus tere, freskói, orgonái alapján az ország legegységesebb barokk templomai közé sorolható. Az 1891-es évben történt restaurálás folyamán - amelyről bővebb írásos dokumentum nem maradt fenn - a most látható eredeti templombelsőt - a neobarokk stílusjegyeinek megfelelően - erőteljesen megváltoztatták. A jelenlegi képe jóval élénkebb színeket tartalmaz, világosabb, életvidámságot sugalló, emellett eredeti barokk az 1995-ben kezdődő restaurálásnak köszönhetően.
Az első, nagyobb jövőt ígérő kezdeményezés ciszterci monostor alapítására Magyarországon III. Béla idejére tehető. Felesége, Châtillon Ágnes kapcsolatai révén Clairvaux-ból érkeztek Magyarországra francia szerzetesek, így jött létre Zirc 1182-ben.

A Ciszterci Rend határozatában szerepelt az új monostorok alkalmas helyének kiválasztása, valamint az is, hogy világi kegyurak ne szóljanak bele a rend életébe, gazdálkodásába. Az alapítás fő oka, hogy imájukkal és istenszolgálatukkal segítsék a királyt, annak családját és népét az üdvözülésben. Másodlagosan következett csak a földművelés, a kézműipar, és a művészetek fejlesztése. A mongolok 1241-ben, a törökök 1552-ben dúlták fel Zirc monostorát. 1699-ben a sziléziai Heinrichau apátja, Heinrich Kalert apátságának fölös jövedelmeit a törökök rabsága alól felszabadult zirci apátság felépítésére fordította. A Magyarországra érkező ciszterciek Pápán telepedtek le, és onnan irányították az első telepeseket Zircre, hogy azok rögvest el is meneküljenek onnan. Az általuk felépített 13 házat ugyanis a kurucok nem sokkal később felégették.

A következő heinrichaui apát már megtanult magyarul, és 28 házat építtetett a telepesei számára. 1726-ban beköltöztek Pápáról, és még ugyanabban az évben elkészültek az új zirci monostor Athanasius Witwer által kidolgozott tervei is. Az alapkövet még ebben az esztendőben, márciusban letették: a munka elkezdődhetett. 1733-ban négy ciszterci szerzetes költözött be az új monostorba. 1750-re a zirci konvent száma elérte a tizenkettes létszámot, így Zirc élére perjel került, majd 1752-ben Padányi Bíró Márton, veszprémi püspök felszentelte a templomot.

II. József rendelete, miszerint a kolostorokat fel kell oszlatni, Zircet elkerülte. Részben azért, mivel a zirci ciszterciek Veszprémben tanítottak, másrészt nem akart politikai bonyodalmakat a porosz kormánnyal. A zirci szerzetesek létszáma időközben huszonnyolcra növekedett. Fegyelmezett és példás életet éltek a századfordulón, ami fénykora volt a helyi szerzetesi életnek. Közösen zsolozsmáztak egész nap, együtt énekeltek a konventmisén. Hajnali három órától este nyolc óráig tevékenykedtek, az étkezések ideje alatt pedig felolvastak és szilenciumot tartottak.