Magyar Krónika
A táskák története
Magyar Krónika 2022. 02. 02. eseményHORVÁTH ZSÓFIA ANITA
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
TEKNŐSBÉKAA teknősbéka igen hosszú életű állat, egy teknősbéka élete hosszúságban kitesz annyit, mint tíz ember élete. Persze, ez a teknősbékaélet amilyen hosszú, olyan keskeny szélességben, tehát messze mögötte marad akár egy magyar gróf vagy lánckereskedő életének is.
hirdetés
Klikk ide
Egy stílusos személyiség a táskájával képes kifejezni az egyéniségét és a világról alkotott véleményét. Viszont mi történik, ha a táskát kiszakítjuk a viselője kezéből, és bedobjuk a történelem sodró, helyenként zátonyokkal teli medrébe?

Sokszor a leghétköznapibb tárgyaink árulnak el rólunk a legtöbbet, és ez a régi korok emberére is igaz. Ha ezt még divattörténettel is megfűszerezzük, akkor nemcsak a táska mint kiegészítő funkcionális és dizájnbeli átalakulását, hanem a mögötte húzódó társadalmi változásokat is feltárhatjuk.

Amikor Hendrikje Ivo, egy holland régiségkereskedő meglátta a lenyűgöző részletességgel kidolgozott, az 1820-as évekből fennmaradt ezüstrátétes teknőspáncél táskát, nem tudott neki ellenállni. Férjével elkezdte kutatni a táskák történetét, és minél többet tudott meg róluk, annál több sorakozott belőlük a polcán. A bővülő gyűjteményt a saját családi házukban tárták az érdeklődők elé, de az tíz év után kinőtte az Ivo házaspár otthonát.

A múzeum ma már Tassen Museum Hendrikje néven várja a látogatókat Amszterdam egyik belvárosi műemléképületében. A ház a táskarajongók kiemelt célpontja, hiszen a négyezret meghaladó kiállított darabjával ez a világ legnagyobb táskagyűjteménye. Az Ivo család múzeumi anyagából kiindulva göngyölítjük fel a táskák kultúrtörténetét.

Az övtáska fénykora

A táskák és erszények mindig is praktikus funkciót töltöttek be a nők és férfiak életében. Mivel a ruháikon nem volt zseb, a pénzüket és a személyes tárgyaikat táskában hordozták. Az érett középkortól a XVII. század végéig a pénz mellett leveleket, alamizsnát, Bibliát és szent ereklyéket hordtak magukkal. A XVI–XVIII. században a táskát a férfiak az övön, a nők a ruhaderék övrészén hordták. Az egyszerűbb darabok dísztelen bőrből vagy szövetből készültek, a fényűzőbbek pedig drága arany- vagy ezüstszálakkal kihímzett selyemből. A XVII. századtól a pénzérméket erszényben, a leveleket és az értékes papírokat borítéktáskában és tárcában tartották, amelyek sokféle anyagból készültek: bőrből, selyemből, szalmából, akár üveggyöngyös díszítéssel. A borítéktáskák népszerű ajándéktárgyak voltak, és díszmotívumaik általában a szerelmet és a szeretetet jelképezték.

Az egész újkoron átívelő táskadivat ma már igen meglepőnek hat, ugyanis pont a táska hiányzik belőle. A chatelaine-nek nevezett darab fémláncokból állt, amelyről tárgyakat és eszközöket lógathattak, például kulcsokat, tőrhüvelyt és varrókészletet, mindezek kampóval voltak a női ruha derékövére akasztva. Mivel a lánc a legtöbbször aranyból vagy ezüstből készült, a kor úrhölgyeinek státuszszimbólumává vált; a neve franciául azt jelenti, hogy „a birtok úrnője”. Az időben előre haladva aztán más és más tárgyak kerültek derékövre, és a kis méretű chatelaine-táska is megjelent. Népszerűségét csak a XIX. század végén a kézitáska megjelenésével vesztette el.
MAGYAR FŐKONZULÁTUS
Főkonzul Pritz Helga Katalin
Konzul Kovács-Szabó Timea
Cím: 1155 Metcalfe St., Suite 1504
(Sun Life Building)
Montreal, QC H3B 2V6
Telefon: 438-380-3107
E-mail: 
consulate.mtr@mfa.gov.hu
Ügyfélfogadás 
Kedd: 9.00-12.00
Csütörtök: 13.00-16.00
Honlap cím: montreal.mfa.gov.hu

HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212