Magyar Krónika
A limes mellett: Mursa és Altinum
Magyar Krónika 2022. 02. 20. eseményPéntek Orsolya
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
TEKNŐSBÉKAA teknősbéka igen hosszú életű állat, egy teknősbéka élete hosszúságban kitesz annyit, mint tíz ember élete. Persze, ez a teknősbékaélet amilyen hosszú, olyan keskeny szélességben, tehát messze mögötte marad akár egy magyar gróf vagy lánckereskedő életének is.
hirdetés
Klikk ide
Velünk élő rómaiak. Az egyik katonai támaszpontból polgári településsé vált, a másik megmaradt a védőszerepében
Luigi Ferdinando Marsigli térképén Eszék is helyet kapott
Fotó: Wikipedia
Noha Pannónia nagy része a mai Magyarország területére esik, nem szabad elfelejteni, hogy az egykori provincia túlnyúlik a jelenlegi országhatárokon. Sorozatunk ezen részében az egyik legfontosabb dél-pannóniai várost, Mursát mutatjuk be, valamint a védelemben fontos szerepet játszó Altinumot.

Mursa, a mai Eszék nem a ró­maiak alatt népesült be, már előtte az andizét törzs élt itt. A kelták ellen a rómaiak több hadjáratot vezettek, településük helyén a katonai tábort Traianus idején, a dák háborúk miatt építették. A város Hadrianus alatt, 133 körül kaphatta meg a colonia rangját (Colonia Aelia Mursa). A római múlt soha nem veszett feledésbe: már a 15–16. század fordulóján élt Brodarics István, a mohácsi csata krónikása is ír a régi város romjairól. A korábban alapított város a Severusok alatt virágzott fel, majd Diocletianus alatt még fontosabbá vált.

Mursának nagy szerencséje volt az előnyös földrajzi fekvésével: egyrészt az Aquincum felé menő, másrészt a Dráva mentén haladó katonai és kereskedelmi út kereszteződése közelében feküdt, így hamar kereskedelmi és katonai központtá vált. Tovább növelte vonzerejét, hogy itt vezetett át híd a folyón – az egykori építmény hat kőpillérének romjai egészen 1938-ig megmaradtak, amikor is a hajózás akadályozása miatt azokat elbontották, írja a Magyar Limes Szövetség honlapja. Nemcsak híd, de kikötő is épült itt.

Mursa katonai jelentősége a 2. századtól csökkent, ekkortól Teutoburgium (Dálya, Dalj) vette át a helyét, míg Mursa kereskedelmi, kulturális központ maradt: Galliá­ból, Germániából, Ázsiából, Szíriából és Daciából jött ide az áru, helyben pedig fazekasok, fémművesek, textilművesek működtek. A Mursánál talált oltárok nagy részét Jupiternek állították, de tisztelték Silvanust és a Dravus (Dráva) folyóistenét is.

Amint a bevezetőben írtuk, a déli védvonal fontos települése volt Altinum. Ennek helyét Lugio (Dunaszekcső) és Antiana között, a Mursát, azaz Eszéket Aquincummal összekötő hadiút mellett határozza meg a római útikönyvek, az itinerariumok Pannóniára vonatkozó fejezete.

Az erődről tudjuk, hogy a cohors I. Lusitanorum (a római hadsereg csapatteste) állomásozott itt körülbelül a 3. századig, majd íjászok és lovasok váltották fel őket. Ahogy a Magyar Limes Szövetség honlapján olvasható, a kétszázharminc méter hosszú, százötven-száznyolcvan méter széles erőd három sarkánál legyező alakú tornyok álltak. A falakat Fülep Ferenc a hetvenes években tárta fel, ám nem ekkor fedezték fel a maradványokat: már a 18. században Magyaroszágról tudósító Luigi Ferdinando Marsigli is szót ejt az itteni római leletekről, Klimó György pécsi püspök pedig ásatásokat végeztetett itt.

Rómer Flóris is kutatta az erődöt, ő sírleletekről számol be, amelyekből több a mohácsi és a pécsi múzeumba került, egy része azonban elveszett. Ám leletmentő ásatást végül csak a nyolcvanas évek végén végeztek, amely feltárás Katona-Győr Zsuzsa nevéhez fűződik. A településtől nem messze vívták meg a mohácsi csatát.