Magyar Krónika
Isteni szerelmek öt évszázad ábrázolásain
Magyar Krónika 2022. 02. 20. esemény
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
TEKNŐSBÉKAA teknősbéka igen hosszú életű állat, egy teknősbéka élete hosszúságban kitesz annyit, mint tíz ember élete. Persze, ez a teknősbékaélet amilyen hosszú, olyan keskeny szélességben, tehát messze mögötte marad akár egy magyar gróf vagy lánckereskedő életének is.
hirdetés
Klikk ide
A görög és latin mítoszok erotikus jeleneteit mutatja be a Szépművészeti Múzeum kiállítása
Gillis Coignet Diana felfedi Callisto terhességét című festménye is látható a tárlaton
Fotó: MH/Katona László
Tátrai Júlia, a kiállítás kurátora mutatta be tegnap a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatát az intézmény Michelangelo Termében.Gillis Coignet Diana felfedi Callisto terhességét című festménye is látható a tárlaton
Fotó: MH/Katona László
Mások mellett Paul Gauguin és Markó Károly festményei, Aristide Maillol és Ferenczy Béni szobrai láthatók a Szépművészeti Múzeum holnaptól április 17-ig megtekinthető, Az Isteni csábítás – erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállításán. A kurátor, Tátrai Júlia, a Régi Képtár vezetője harminckét olyan művet válogatott össze, amelyek a görög és latin mitológia szerelmi jeleneteit ábrázolják.

Ahogy a kiállításon tegnap elmondta, a kiállított munkák mindegyike a Magyar Nemzeti Galéria vagy a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből származik. A művek közt éppúgy van olajfestmény, mint fametszet, porcelánkép, rézmetszet és szobor.

A kurátor emlékeztetett: a 16. századtól a 20. századig keletkezett művek alkotói jól ismerték a mások mellett Homérosz vagy Ovidius műveiben ránk maradt történeteket, ám jó kérdés, hogy a mai köztudatban mindez mennyire él még.

Mindenesetre attól, hogy nem értené a kiállított műveket, annak sem kell tartania, aki már elvesztette az európai kultúra görög–latin alapjaival való kapcsolatát. A rendezők a tárlat bejáratánál táblázatban ismertetik a főbb mitológiai szerelmi történeteket, így Léda és Zeusz, Danae és Zeusz vagy Európa elrablásának mítoszát.   

A kiállított munkák közt akad olyan, amelyet nem ismerhet a nagyközönség, így például a Luca Giordano egy követője által alkotott Venus és Vulcanus. Ezt a művet csak a közelmúltban restaurálták, a restaurálás nyomán pedig feltárult a kép eredeti, ragyogó színvilága – egyébként csak most derült ki az is, hogy mely mitológiai jelenetet ábrázolja a mű. Sokáig azt hitték, hogy Jupiter és Antiope látható a festményen, ám a helyreállítás során előkerült a festmény egy rétegéből Vulcanus, a kovácsisten műhelye, amiből arra lehetett következtetni, hogy őt kell látnunk a férfialakban.

A magyar anyagból ki kell emelni a tárlat nyitóképét, id. Markó Károlytól a Diana és Endymiont, amely bukolikus éjszakai környezetbe helyezi a jelenetet, valamint Benczúr Gyula Narcissusát, amely az ovidiusi szövegtől eltérő módon Narcissust nem fekve ábrázolta, amint magát a forrás vizében bámulja, hanem állva, mintha álomba vagy kábulatba merülne, ezáltal a Narcissus történetéhez köthető „önszerelemnek” a pszichológiai aspektusa tárul fel.

A kurátor párban mutatja be Aristide Maillol és Ferenczy Béni szobrait. Maillol a hattyú nélkül ábrázolta Lédát (a mítosz szerint Zeusz ennek képében látogatta meg a királylányt), de a magyar szobrász Danaéját sem tudnánk magunktól azonosítani, mivel a szobrász nem ábrázolta az aranyesőt, amelynek képében a főisten a királylány ölébe hullik.

Ugyanakkor az oldalán fekvő Danae előképe azonosítható: ezt az ábrázolásmódot a szobrász Rembrandtnak egy, az Ermitázsban látható Danae-képéről vehette.

A kiállításon helyet kapott Jacopo Caraglio munkája, amelyet Perino del Vaga után készített, és a saját korában botrányos volt. A Zeusz és Mnémoszüné egy, eredetileg húsz lapból álló sorozat darabja.

A kiállítás az utóbbihoz hasonló munkák miatt tizenhat éven aluliaknak csak szülői felügyelettel látogatható.