Magyar Krónika
Ádám hídja - Ki építette a világ egyik legrejtélyesebb koemlékét?
Magyar Krónika 2022. 05. 16. esemény
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
TEKNŐSBÉKAA teknősbéka igen hosszú életű állat, egy teknősbéka élete hosszúságban kitesz annyit, mint tíz ember élete. Persze, ez a teknősbékaélet amilyen hosszú, olyan keskeny szélességben, tehát messze mögötte marad akár egy magyar gróf vagy lánckereskedő életének is.
hirdetés
Klikk ide
Az Indiát Srí Lankával összekötő, legendák övezte ősrégi híd az egyik legnagyobb és egyben legtöbb vitát kiváltó régészeti lelet. Ez az a híd, mely mára sokak szerint mesterséges stuktúraként kezelendő, vagyis valamikor emberkéz hozta létre. Ám a híd az előzetes kormeghatározások alapján 1,7 millió éves, vagyis joggal merül fel a kérdés: vajon ki építhette abban az időben?
Napjainkban egyre több tengerszorost tesznek átjárhatóvá modern, többsávos, a víztömeg felett átívelo hidakkal. India és a déli csücskéhez közel eso Srí Lanka közt eleve húzódik egy ilyen átjáró, bár nagy része a földrengések és eros ciklonok következtében a tengerfenékre süllyedt.
Régi templomi feljegyzések szerint a híd egészen 1480-ig teljes hosszában a vízfelszín fölé ért, addig száraz lábbal lehetett átkelni Indiából Srí Lankára.
Ádám hídjáról - hindu nevén Ráma hídjáról - van szó, melyet szentként tisztelnek, és amely Földünk egyik legrejtélyesebb koemléke.

A világ egyik legrejtélyesebb hídja 1,7 milló éves

Intelligens építok 
Az Indiát Srí Lankával összeköto osrégi híd máig feltörhetetlen dió a régészek számára. Sokáig geológiai képzodménynek tartották, mígnem a NASA felvételei olyasmit mutattak, aminek hatására a képek szenzációként járták be a világot.
A fotókon ugyanis tökéletesen kiveheto, hogy a kotömbök legalább 50 kilométer hosszan, precíz vonalban, egymástól azonos távolságra sorakoznak a víz alatt, ami egyértelmuen a megtervezettség jele.

Véletlenszeru képzodmény lenne?

Ezzel pedig meg is bukott az addigi nézet, miszerint csak homokpadok véletlenszeru láncolatáról van szó. Ez bizony híd, amelyet csakis intelligens építok hozhattak létre - a gond csak az, hogy vizsgálatok szerint a tömbök több mint egymillió évvel ezelott kerültek ide. 

Kik rendelkezhettek akkoriban ilyen szintu technológiával? Hiszen a hivatalos álláspont szerint Homo sapiens is mindössze 150 ezer éve él a Földön.
Kelet-Afrikában 2 millió éve jelent meg ugyan az elso általunk ismert, az emberek - vagyis a Homo genus - közé sorolt faj, a Homo habilis, ám ok még osemberek voltak, és elképzelhetetlen, hogy azon a fejlettségi szinten ilyen monumentális híd létrehozására képesek lettek volna; abban az idoben az emberiség még nem ismerte a szervezett építkezést.

Ádám hídja - hindu nevén Ráma hídja - 1480-ig a vízfelszín fölé ért, összekötve Indiát Srí Lankával

Az Indiai Geológiai Intézet igazgatója,  Dr. Badrinarayanan Srinivasan kutatást végzett a különleges földsánc környezetében, és arra a következtetésre jutott, hogy az mesterséges konstukció, vagyis ember készítette.
Dr. Badrinarayanan és kutatócsapata a híd mentén 10 lyukat fúrt. Körülbelül 6 méterrel a felszín alatt találtak egy konzisztens meszes homokko réteget, korallokat és sziklához hasonló anyagokat. A csapat 4-5 méterrel lejjebb egy réteg laza homokot is felfedezett, és ez alatt egy kemény sziklaképzodményt, melyek szabályos kocka vagy téglatest alakúak voltak. Ezek képezik a keskeny földsáv alapját.
Tudósok úgy vélik tehát, hogy a híd mesterséges eredetét eros bizonyítékok támasztják alá: a szerkezet alapját képezo rendkívül szabályos mészkotömbök arra utalnak, hogy mesterséges konstukcióval van dolgunk; ezek a szabályos tömbök ugyanis nem lehetnek a természet megnyilvánulásai, azokat emberi kéz alkothatta.

Kutatók szerint a rendkívül szabályos mészkotömbök arra utalnak, hogy a szerkezet mesterséges kontrukció

Majomemberek alkotása?
A híd titkát a hindu eposzok is megmagyarázzák, csakhogy az ilyen forrásokat a nyugati tudományban nem szokták komolyan venni. Pedig a legendákat nem lenne szabad lebecsülni, mert már számtalanszor vitték elore a kutatásokat. Egyes kutatók szerint ezúttal is segíthetnek tisztázni a kérdést: mi is ez a képzodmény valójában. Nézzük eloször a Rámájana címu hindu eposz válaszát!
Eszerint mintegy másfél millió évvel ezelott Dél-Indiában élt Ráma herceg, Visnu isten reinkarnációja, akinek feleségét, Szítát elrabolta, és Srí Lanka-i palotájába hurcolta egy démonkirály. Férje hadsereggel indult kiszabadítani, ám útját állta az óceán. Tanácstalan volt, hogyan szállíthatná át az ostromló erot India déli csücskérol Srí Lankára, ha köztük hullámzik a tenger…

Rámának azonban ott voltak furcsa külseju szövetségesei: a majmok. Ne állatokat, hanem inkább A majmok bolygója címu filmben látottakhoz hasonló, intelligens lényeket képzeljünk el, akik saját nyelven beszéltek, az oserdoben lévo városaikban, fejlett társadalomban éltek, tudósaik pedig bonyolult gépezeteket építettek. Velük volt a híres majomvezér, Hanumán, és a nagy tudású építésze, akik rövid ido alatt megtervezték, és sok millió ügyes kezu majom segítségével megépítették az óceánon átívelo hidat
Immár átkelhetett a sereg, és a herceg sikeresen kiszabadította feleségét. Visszafelé egy varázsigével leromboltatta az átjárót, nehogy azon démonok kelhessenek át Indiába. Az eposz tehát ezzel, és nem földrengéssel magyarázza, miért került a híd nagy része a tenger mélyére.

A Rámajána címu hindu eposz szerint Ráma herceg Hanumán, a majomvezér segítségével építette a hidat felesége kiszabadítására

Az elso ember átkeloje?
Egyesek viszont más legendát kötnek a hídhoz. Eszerint Ádám, az elso ember a mennybol érkezett, és pont Srí Lankán ért földet. Át akart kelni Indiába, ám útját állta az óceán, ezért az Úrhoz imádkozott.
Angyalok siettek a segítségére, akik misztikus erejükkel pillanatok alatt megépítették a hidat, Ádám hídját. Ádám átlépdelt rajta, és Indiában telepedett le, utódai pedig innen vándoroltak szét a Földön.

Hogy kinek van igaza? Angyalok muve-e a titokzatos konstrukció, avagy intelligens majmoké? Vagy mindez csak jelképesen értendo, és valójában egy számunka eddig ismeretlen oskultúra alkotása? Netán mégiscsak a természet csodája? Maradnak tehát a kérdojelek, és ki-ki eldöntheti magában, különösen, ha egyszer a sorsa úgy hozza, hogy ott állhat az óceán partján, nézve a vízben kígyózó kotömbök sorát.