Magyar Krónika
Gigantikus lett Feszty műve
Magyar Krónika 2022. 05. 16. esemény
ESEMÉNYEK Tovább
TERMÉSZETRAJZBÓL: KITŰNŐEgy írással foglalkozó emberre nem csekély szégyen, ha azt kell bevallania, hogy soha nem szokott álmodni. Hát ez az én esetem. Éppen ezért valósággal megdöbbentem, midőn tegnap éjjel megboldogult természetrajz tanárom kopasz feje tűnt fel előttem.
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
hirdetés
Ma lesz az évfordulója, hogy 1894. május 13-án a Városligetben átadták a közönségnek Feszty Árpád alkotását, A magyarok bejövetele című panorámakörképet. A tizenötször százhúsz méteres mű az 1995-ös restaurálása után került Ópusztaszerre.
Feszty Árpád apósa, Jókai Mór biztatására választotta műve témájául a magyarok honfoglalását. A kép itthon nagy sikert aratott, de hiába szerepelt a londoni világkiállításon, külföldön közönnyel fogadták a monumentális alkotást
Fotó: MH
Kalandos útja volt Feszty Árpád (Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) festő leghíresebb művének, a Magyarok bejövetele című panorámakörképének. Az Operaház és a Fővárosi Törvényszék faliképeit is jegyző alkotó 1891-ben párizsi útja során találkozott Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville és Édouard Detaille körképével, az „Egy évszázad történetével”, amely Franciaország históriáját mutatta be a felvilágosodástól a Harmadik Köztársaságig.
Ezen felbuzdulva ő is hasonló, nagy mű elkészítését vázolta családtagjainak – igaz, Feszty először a bibliai özönvíz eseményeit akarta vászonra vinni. Felesége, Jókai Mór fogadott leánya, Róza megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta, mekkora költségekkel jár egy ilyen munka. Végül apósa, a híres író beszélte rá vejét, hogy inkább a magyarok bejövetelének témáját válassza.

A művész a téma tanulmányozásához elutazott Munkács környékére és a Vereckei-hágóhoz. A sajtó – értesülvén a projektről – folyamatosan tájékoztatta az olvasókat az alkotás folyamatáról. Az eredeti határidő egyébként 1893. augusztus 20-a volt. Az érdeklődés láttán a főváros átvállalta a költségeket, sőt, a mű elhelyezésére szolgáló épület helyét is kijelölte a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területen. Itt húzták föl a Rotundát, amelynek helyén ma a Szépművészeti Múzeum magasodik. Az épület átmérője negyven, falmagassága tizenhat méter volt.

Az alkotást végül 1894. május 13-án sikerült átadni, Feszty pedig jelentős anyagi veszteséget is szenvedett a számlák kifizetése után. A vásznat később lebontották, és Londonba szállították a világkiállításra. Az alkotás pénzügyi bukásnak bizonyult, mivel a külföldieket nem igazán érdekelte egy kifejezetten magyar vonatkozású kép. Miután hazahozták, egy ideiglenes fabódéba került, ahol a második világháború kitöréséig egyre csökkenő érdeklődés mellett látogatták.

A harcokban mind a mű, mind a házikó megsérült, így 1945 után szétszedték és különböző raktárakban tárolták. Érdekesség, hogy a pucér nőket ábrázoló részeket – a legenda szerint – a szovjet katonák kivágták és elvitték.

Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről Ópusztaszeren. A képet ekkor elkezdték restaurálni, ám a munkát félbehagyták, és csak 1991-ben folytatták lengyel szakemberek. Feszty Árpád alkotása 1995-től látható ismét az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban.