Magyar Krónika
Hidán Csaba László régész-történész tűzte ki Hunyadi zászlaját Rigómezőn
Magyar Krónika 2022. 05. 16. eseményZANA DIÁNA
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
TEKNŐSBÉKAA teknősbéka igen hosszú életű állat, egy teknősbéka élete hosszúságban kitesz annyit, mint tíz ember élete. Persze, ez a teknősbékaélet amilyen hosszú, olyan keskeny szélességben, tehát messze mögötte marad akár egy magyar gróf vagy lánckereskedő életének is.
hirdetés
Klikk ide
Érezte, vele vannak az ősök

– Ennyivel tartoztunk Hunyadi Jánosnak és az összes magyar hősnek, aki a hazáért meghalt, valamint azoknak, akik ma is ellátják katonaként a haza szolgálatát
 – fejtette ki Hidán Csaba László régész-történész, a Magyarságkutató Intézet kutatója lapunknak, akit arról kérdeztünk, hogy milyen érzés volt kitűzni Hunyadi János harci lobogóját a rigómezei csata helyszínén.
A Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő KFOR (Kosovo Force) nemzetközi haderő parancsnoka, Kajári Ferenc vezérőrnagy kereste fel Horváth-Lugossy Gábort, a Magyarságkutató Intézet főigazgatóját, és kérte együttműködését Hunyadi János alakjának, valamint az 1448-as rigómezei csata történeti eseményeinek megismertetése céljából.
 Az előadás megtartását a haderő többnemzetiségű parancsnoki, vezetői egységének Hidán Csaba László vállalta, és az ő ötlete volt az is, hogy a helyszínen kitűzze Hunyadi János harci zászlaját.
A történelmi áttekintés tizennyolc ország katonáinak jelenlétében történt, 
ami azért kiemelt jelentőségű, mert lehetőséget biztosított a magyar katonai hagyományok nemzetközi megismertetésére. Az előadó szerint minden nemzetiség részéről nagy volt az érdeklődés. Az angol főparancsnokkal – aki maga is rendelkezik páncélinggel, íjjal és szablyával – még ebéd közben is a magyar és az angol katonai hagyományokról folyt a diskurzus. Az amerikai ejtőernyős tiszteket pedig rendkívül érdekelte a szablya és az íj váltott használata – tudtuk meg Hidán Csaba Lászlótól, aki saját elmondása szerint rövid idő alatt megtalálta a közös hangot a hivatásos katonákkal, köszönhetően katonai és hadtörténészi képzettségének, és kialakult egyfajta bajtársias viszony közöttük.

– Nem titkolt célom, hogy az itt lévő gyerekek hazafivá váljanak – nyilatkozta lapunknak Hidán Csaba László régész-történész, harcművészet-oktató.

Mint mondta, a magyar parancsnokság munkájával mindenki elégedett, pontosnak és megbízhatónak tartják a magyar vezetést, tisztelik katonáinkat.
A rigómezei csata helyszínén a magyar honvédség lehetőséget biztosított a terepbejárásra és a kutatásra, melyre korábban még nem volt példa. Ennek köszönhetően pontosan fel tudták térképezni a csata helyszínét.
– A leírások alapján nagyjából tudtuk, hogy hol álltak fel a magyar, illetve a török csapatok, hogyan történtek a hadmozdulatok, de a modern katonai technika segítségével mindezt ki is tudtuk vetíteni a terepre, melynek során logikusan összeállt a kép. 
Tisztán láttuk, hogy honnan lehetett támadni, elbújtatni csapatokat, és melyik rész volt alkalmas lovas csatát vívni – fogalmazott a régész-történész, akitől azt is megtudtuk, hogy a Magyarságkutató Intézet és a honvédség is nyitott a további együttműködésre.
Hidán Csaba László erdélyi származású, Kolozsváron született. A hiteles, ugyanakkor nemzeti érzelmekkel áthatott tudásátadás híve. Korabeli öltözékek, eszközök, fegyverek hiteles rekonstrukcióit viseli és ismerteti előadásai, valamint harci bemutatói során, melyek egy részét saját kézzel, ő maga készít. A 895-ös hazatéréstől egészen 1956-ig minden kor felszerelése megtalálható gyűjteményében. Ismerve elkötelezettségét, kíváncsiak voltunk arra is, miként élte meg lelke mélyén azt a pillanatot, amikor a magyar és az egyetemes hadtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, a legendás törökverő magyar hadvezér harci lobogóját kitűzte arra a dombra, ahol II. Murád szultán egykori tábora állt.
– Édesanyám kilencvenesztendős, erdélyi magyar asszony. Mikor elmondtam neki, hogy ki fogom tűzni Hunyadi zászlaját, könnybe lábadt a szeme – mondta, majd saját belső élményébe is beavatott, miszerint 
amikor páncélban, teljes fegyverzetben menetelt a dombtető irányába, ahol a szultán sátorhelye állt, érezte, hogy „az ősök ott vannak”, és teljes nyugalom szállta meg.
Hunyadi János egész életét az oszmán hadak elleni küzdelemnek, hazája védelmének szentelte, ami akkor egész Európa védelmét jelentette annak segítsége nélkül. A törökkel való hadakozás korában a vitéz ellenfelek még tisztelték egymást. Hunyadi Jánost II. Mehmed meg is gyászolta. Thuróczi János krónikájában olvasható, hogy amikor a szultánt értesítették a magyar hadvezér halálhíréről, hosszú ideig fejét lehajtva hallgatott. Szondi Györgyöt pedig a Drégely várát elfoglaló Ali pasa tisztességgel eltemettette, sírjához pedig kopjafát és zászlót tűzetett.
– Még egy török nemzetiségű katonanővel is készítettünk közös fotót a helyszínen, de semmilyen ellenséges érzületet nem tapasztaltunk – szögezi le az előadó, aki a csata kimenetelét, a fegyverhasználatot történelmi hűséggel adta át, leróva tiszteletét a régi harcosok iránt