Wenckheim József Antal háromszor nősült, és egyetlen leánygyermeke született az utolsó házasságból. Örököse, a gerlai rokon, amikor hírét vette a frigynek, bosszúból egy koporsót küldött az akkor már 67 éves Wenckheimnek nászajándékba. 

Az esküvő reggelén fekete koporsós halottas díszkocsi érkezett az ókígyósi birtokra. „Ez való neked, nem a fiatal feleség” – szólt az üzenet, amit az örökségre éhes rokon szánt az idős grófnak. Ha hihetünk a szóbeszédnek, Jókai épp Gyulán vendégeskedett, itt értesülhetett az eseményről, amelyet annyira izgalmasnak talált, hogy felhasználta az Egy magyar nábob című regényében.Akárhogy is, a Jókai Mór által megformált Kárpáthy János és Wenckheim József Antal élete között akad hasonlóság.

A regényben Kárpáthy János már mondhatni vénember, amikor feleségül veszi Mayer Fannit, aki fiúgyermeknek ad életet, a szülésbe viszont belehal. Férje, Kárpáthy János nem sokkal később ugyancsak meghal. A hatalmas vagyonnak egy gyermek az egyetlen örököse.

Wenckheim József Antalnak gyermeke csak a harmadik feleségétől született. Scherz Krisztina azonban – Mayer Fannihoz hasonlóan – pár hónappal később meghalt. Az öreg Wenckheim három évvel később hunyt el, lányuk, Wenckheim Krisztina pedig az ország egyik legvagyonosabb árvája lett mindössze háromévesen.

A másik hasonlóság Kárpáthy és Wenckheim között a magyar vidék felemelkedéséért tett számtalan lépés. Wenckheim József Antal, mint a békési, kígyósi, székudvari, valamint aradszentmártoni uradalom birtokosa, amellett, hogy elképesztően nagy és széles körű gazdaságot vitt, támogatta a szegényeket, megalapította a békési főgimná­ziumot, támogatta a forradalmat, templomokat emelt, iskolákat hozott létre. Ókígyósi kastélyát 1810 körül építtette.

A háromévesen árván maradt Wenckheim Krisztina gyámja nagymamája, Müller Katalin és Göndöcs Benedek gyulai plébános lett. Az ifjú grófnő 23 évesen kötött házasságot unokatestvérével, Wenckheim Frigyessel, akivel az ősi, akkor még ókígyósi Wenckheim-birtokon kastélyt építtettek.
AJÁNLÓ

Feldúlta a tatár, elfoglalta a török, a német, az orosz. Ideje lenne, hogy végre elfoglalják Magyarországot a magyarok. Egyedi igények
Semmi ne legyen egyforma, de minden legyen harmonikus. Legyen 365 ablaka, ahány nap van az évben, 52 szobája, ahány hét van az évben és négy bejárata, ahány évszak van egy évben – ez volt gróf Wenckheim Krisztina kívánsága az 1875-ben Ybl Miklós tervei alapján épített kastélyt illetően. A neoreneszánsz, eklektikus stílusú otthon hét évig épült. A kastély ugyan 1879-re elkészült, a belső terek kialakítása további három évet vett igénybe, és másfél millió forintba került, amellyel a XIX. század második felének nemcsak az egyik legszebb, de az egyik legdrágább kastélya is volt.

A Nemzeti kastély- és várprogram részeként a kastély felújítása 2019-ben kezdődhetett el, és három év elteltével lenyűgöző látvány tárul az látogatók elé. 

A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. közreműködésével elképzelt és megvalósított fejlesztés alapvető célja az évszázados múltra visszatekintő szabadkígyósi Wenckheim-kastély és kastélypark építészeti-műszaki megerősítése, a turistafogadás feltételeinek javítása, valamint egyedi turisztikai profiljának kialakítása volt, amely szinte maradéktalanul sikerült. 
Megújult a kastély főépületének teljes földszintje, a pince egy része, a főlépcsőház és a kilátótorony, valamint a főépület közvetlen környezete. A jelenleg látogatható földszinti rész a Vendégségben Wenckheiméknél nevet kapta, mégpedig azzal a céllal, hogy betekintést nyerhessünk a család társadalmi, kulturális életébe.

Megmentett kincsek
Valdhütter Angéla tárlatvezető elsőként a könyvtárszobába vezet minket, ahol megmaradt az eredeti fakazettás mennyezet, a könyvesszekrények, a csillár és a parketta is. Ahogy végignézünk a csodálatos belsőn, nem is gondolnánk, hogy az épületben 1945 és 2011 között mezőgazdasági szakiskola volt. 
– A könyvtár egykor nyolc-kilencezer kötetből állt, ma több ezer darabot számlál. A kötetek egy részét a pincében rejtették el a háború alatt, ott is találtak rá később. Békéscsabára vittek majdnem háromszáz darabot, de sokat vagonokban Szolnokra küldtek bezúzásra. Az ottani személyzet azonban megmentette ezeket is. Most a szolnoki könyvtárból kerültek vissza– mondta tárlatvezetőnk.

A kastély „szívkamrája” a szalon volt, ide vezettek be minden megérkező vendéget, látogatót. 
– Ez a szalon központja volt a társasági eseményeknek. A szoba restaurálása egy 1882-ben készült kép alapján történt, így elmondhatjuk, hogy a grófnő és férje pontosan ilyennek rendezte be ezt a szobát– fogalmazott vezetőnk. Kiemelte, hogy a család 1879-ben nyitott vendégkönyvet, és mindenki írt bele, aki megfordult a kastélyban, egészen 1912-ig, Wenckheim Frigyes haláláig. A vendégkönyvet, mely olyan neveket rejt, mint maga Ybl Miklós, ma már interaktív módon lehet lapozgatni.

Modern megoldások
A kastély elrendezése szerint a déli, napos és melegebb szárny volt a hölgyeké, míg a sötétebb, északi oldalt a férfiak használták, a kettő között futott végig a cselédfolyosó. A grófnő lakosztálya társalkodó-, háló-, öltözködőszobából állt, továbbá itt volt a gyermekszoba és a nevelőnő szobája is. 
– A fürdőszoba különlegessége, hogy egy süllyesztett „fürdőmedencécske” volt itt, amit ’45 után leparkettáztak, így szinte tökéletes állapotban maradt– mesélte vezetőnk, hozzátéve, az épületben vezetékes víz folyt, a vizet a pincéből egy gőzpumpával nyomták fel a toronyba, ahol két víztartály is volt. Ezekből a tartályokból látták el az egész kastélyt, így az abban a korban egyedinek számító angolvécé is volt már a kastélyban.

A gróf úr lakrésze jóval szerényebb berendezést kapott, mint Krisztináé, de így sem hagy kívánnivalót maga után. A szőnyegek korabeliek és gyönyörűek, ezek tovább emelik a szobák pompáját. Jelenleg az emelet nem látogatható, de a toronyba fel lehet sétálni egy igen hosszú, de annál szebb csigalépcsőn. A negyven méter magas toronyteraszon nemcsak a szabadkígyósi birtokot lehet megcsodálni, hanem a gyönyörűen felújított tetőszerkezetet is.

A kastélyparkban, ahol két méter mélységű úszómedence és teniszpálya is volt, valamint kifutópálya a grófi család sportrepülőgépének, még órákat lehet eltölteni, és a források, tavak, szökőkutak, erdei ösvények között sétálgatva az ember arra gondol, hogy megérte felkerekedni, és eljönni a Békés megyei Szabadkígyósra.