Magyar Krónika
Kulturális keresztényüldözés sújtja Európát
Magyar Krónika 2022. 06. 08. eseményELEK NIKOLETTA
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
TEKNŐSBÉKAA teknősbéka igen hosszú életű állat, egy teknősbéka élete hosszúságban kitesz annyit, mint tíz ember élete. Persze, ez a teknősbékaélet amilyen hosszú, olyan keskeny szélességben, tehát messze mögötte marad akár egy magyar gróf vagy lánckereskedő életének is.
hirdetés
Klikk ide
Bár a kereszténység ma is milliók életében az identitás legfőbb támpontjait jelenti, kétségtelen tény, hogy Európa vallási élete változóban van – hívják fel a figyelmet az immár ötödik alkalommal megjelenő Budapest-jelentés a keresztényüldözésről (2021) című kötet szerzői.
Meglátásuk szerint napjainkban a Krisztus-követő gondolkodás politikai és szellemi támadás alatt áll, a liberálisok ugyanis a progresszió ellenségeiként tekintenek mindazokra, akik a több évezredes keresztény értékrend szerint élik az életüket, és nem hódolnak be az éppen aktuális progresszív életvezetési trendeknek vagy politikailag korrekt hóbortoknak.

– A keresztényüldözés, napjaink egyik legkevésbé tárgyalt emberi jogi válsága, a világot 2020-ban megtorpanásra kényszerítő koronavírus-világjárvány ellenére is töretlen lendülettel folyik – olvasható az összegzés a Budapest-jelentés a keresztényüldözésről (2021) című kötetben. Az Orbán Viktor előszavával ellátott kiadványból ugyanis kiderül: 
csak 2021-ben 4761 keresztény embert öltek meg a hite miatt, 4488 templomot vagy más keresztény épületet rongáltak meg, 4277 keresztényt ítéltek el és tárgyalás nélkül börtönöztek be, valamint több mint 340 millióan, azaz minden nyolcadik keresztény él diszkriminációnak és üldöztetésnek kitéve.
A keresztényellenesség gyökerei 
Európára ugyanakkor másfajta keresztényüldözés jellemző, mint Afrikára, a Közel-Kelet egyes államaira vagy Kínára. Bár egy-egy esetben előfordulnak fizikai atrocitások és a vandál cselekmények száma is megszaporodott, a kereszténység elleni fellépések a keresztény értékek, a hagyományos erkölcsök, a hagyományos házasság és családmodell felülírására irányulnak. 

A kereszténység kritikája és az egyházellenes hangok ugyanakkor nemcsak napjainkban, hanem már a középkorban és a kora újkorban is megjelentek. A 18. század folyamán a vallás és annak intézményesült formája jellemzően még csak intellektuális támadások célkeresztjébe került, a francia forradalom viszont, szakítva egy több évszázados hagyománnyal, már az állam és az egyház közötti kapcsolatot is felszámolta. A vallás szerepének és tekintélyének leépítéséhez azonban leginkább a marxi valláskritika járult hozzá, aki a felvilágosodás korának ateista, materialista gondolatait tekintette irányadónak, a vallást pedig „a nép ópiumának” nyilvánította. A nemzetiszocialista ideológusok a kereszténységre szintén ellenségként tekintettek, és mindent, ami gyengíthette a Führer befolyását a nép vezetésére nézve, megpróbáltak eltörölni. Nem túlzás kijelenteni, hogy a 20. század elejére ezek az eszmék pusztító erejűvé váltak, így az 1910-es és 1960-as évek között a föld számos nyugati kultúrkörhöz tartozó országában szenvedtek üldözést az egyházak hívei. 

A haladó gondolkodás ellenségei 
Sajnálatos módon az ezredforduló után ismét előtérbe került a vallás alapjainak a kritikája. 
 A posztmodern liberálisok egyik leghatásosabb fegyvere a nyelvpolitika, amely megtiltja, hogy bizonyos dolgokat – legyen szó akár az igazságról – kimondjanak, mivel ezáltal megsérülne egyesek érzékenysége. A liberális célok iránti érzékenyítésben továbbá a divat-és reklámipar, a PR-és marketingvilág, a bulvármédia, film-és zeneipar és a közösségi média is részt vesz, miközben ezeken a felületeken keresztül a társadalmat teljesen érzéketlenné formálják a keresztények elleni fizikai és szellemi támadásokkal szemben. Így történhet meg például az is, hogy azokat a kereszténységgel szembeni gyűlölködő, blaszfémiába hajló és valótlan megnyilvánulásokat – amelyekkel magyar viszonylatban is találkozhatunk – pusztán humoros mémeknek, a szabad véleménynyilvánítás eszközeinek aposztrofálnak.

Európa vallási élete változóban van
Az elmúlt három évtized vallásszociológiai méréseit megvizsgálva azonban nincs olyan tendencia, amely a vallás eltűnésére utalna, az egyházak pedig ma is milliók életében az identitás legfőbb támpontjait adják. Az viszont kétségtelen tény, hogy Európa vallási élete változóban van, a történelmi egyházak pedig nem képesek a többségi igazodási pontot megszabni. Különösen rossz a helyzet a fiatalok körében, akik egyre többen inkább spirituálisnak vallják magukat, mivel ahhoz a dogmatizmus és a korlátok helyett, a bölcsességet, az önfejlesztést és a laza közösségi struktúrákat kötik. 

Jó hír azonban, hogy Magyarországon az elmúlt évek folyamán egyre többen vallják magukat vallásosnak. 

A kereszténység védelmét és a keresztény értékek megőrzését a kormányzat is folyamatosan támogatja. Ennek eredményeként 2010 és 2020 között háromezer templom épült vagy újult meg a Kárpát-medencében magyar forrásokból, sőt Nyugat-Európával szemben hazánkban nem zártak be vagy építettek át bevásárlóközponttá, illetve mecsetté egyetlen templomot sem. Szintén megemlítendő, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, bevezették a kötelező hit- vagy erkölcstanoktatást, illetve a 2019–2020-as tanévben több mint 220 ezer, azaz csaknem dupla annyi gyermek és fiatal járt egyházi közoktatási intézménybe, mint tíz évvel korábban.