Dianát nemcsak életében, de halálát követően is hatalmas médiaérdeklődés övezi, ezt mi sem mutatja jobban, hogy halálának idei, huszonötödik évfordulójára időzítve sajtócikkek, interjúk és filmek tömkelege jelenik meg a „nép hercegnőjéről” – ahogy Tony Blair akkori miniszterelnök nevezte őt, 1997. augusztus 31-én bekövetkezett halála napján.

Olyan karizmája, vonzereje volt, amely túlszárnyalta a királyi családban betöltött szerepét – egy rendkívüli emberi lény volt

– emlékezett vissza a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó Andrew Morton, a Dianáról írt 1992-es életrajzi könyv szerzője. – Ő volt a legismertebb nő az angol nyelvű országokban, talán csak Erzsébet királynő tett túl rajta – közölte az AP hírügynökséggel Ed Owens brit történész.

Máig tartó népszerűségét talán annak is köszönheti, hogy a rangjával járó protokolláris feladatok ellátásán túl láthatólag szívből törődött az emberekkel, mint amikor egy aknamezőre lépett, amputált lábú angolai kislányt vett az ölébe.
Nem hiszem, hogy szándékában állt modern köntösbe bújtatni a monarchiát, egyszerűen ilyen volt a stílusa
– mondta egykori testőre, Ken Wharfe a Sky News hírtelevíziónak. Szerinte ennek az emberközeliségnek az örököse a fia, Vilmos herceg, aki Ken Wharfe legnagyobb megelégedésére nem csupán kezet rázott, hanem megölelte az idei női labdarúgó Európa-bajnokságot megnyerő angol csapat tagjait.

A jótékony célokért gyakran síkra szálló trónvárományos, Vilmos és felesége, Katalin szintén nagy népszerűségnek örvendenek a britek körében: a YouGov intézet májusi felmérése szerint az emberek 75, illetve 70 százalékának van pozitív kép róluk. Az uralkodásának hetvenedik évfordulóját idén megünneplő II. Erzsébet királynő azonban továbbra is a kedvenc 81 százalékkal.

Diana szemszögéből azonban súlyos ára volt enne a népszerűségnek: a sajtó kíméletlen hajtóvadászatát nem tudta kezelni, depressziós volt, öngyilkosságra gondolt, házassága is tönkre ment.

Válásához nem kis részben járult hozzá a BBC, amely hazugságokkal vette rá a hercegnét, hogy adjon interjút Károly és saját házasságtöréséről. Szintén a sajtó telhetetlenségének tudják be sokan – noha egyértelműen a részeg sofőr volt a bűnös –, hogy a hercegné huszonöt évvel ezelőtt életét vesztette, amikor Párizsban, újságírók elől menekülve szenvedett autóbalesetet. – Mindig is azt gondoltam, hogy a sajtó előbb-utóbb megöli – mondta fivére, Charles Spencer.