– Ha valaki még nem ismeri behatóan Esterházy János történetét, aki politikai elítéltként megjárta a huszadik század börtönpoklait, és 1957-ben hunyt el, azt hiheti, talán elírás, hogy mindössze öt éve tudták őt eltemetni.
– Esterházy János azt kérte az élete végén, a halálos ágyán hozzátartozóitól, hogy szülőföldjén, a nyitrai börtönben halhasson meg, de ha ez nem lehetséges, akkor legalább szülőfalujában legyen eltemetve. De a kérését nem teljesítették. Halála után édesanyjának és testvéreinek nem adták ki földi maradványait, hogy méltón eltemethessék. Ők úgy haltak meg, hogy nem tudták teljesíteni Esterházy János végakaratát. A gyermekeinek emigrálniuk kellett. A mártír politikus holttestét a börtönben elégették, hamvait pedig más elítéltek földi maradványaival együtt egy prágai börtönbe szállították. Pléhdobozokban tárolták a hamvakat, és mindegyiken volt egy sorszám. A cseh állam 2007-ben kezdett történeti kutatásokat a különféle börtönökben, amelyek révén egy lista alapján egy külvárosi prágai temető tömegsírjában azonosítani tudták Esterházy János hamvait.
– Akkor miért késett mégis tíz évet a temetés?
– A Meciar-korszak idején Esterházy szülőfalujának vezetése nem engedélyezte, hogy földi maradványai ott nyugodhassanak. A fordulatot az hozta, amikor Paulisz Boldizsár zoborljai vállalkozó azt mondta: ki más temesse el Esterházy Jánost, ha nem a felvidéki magyarok? A politikus ugyanis a felvidéki magyarokról mint tágabb családjáról beszélt a nyilvánosság előtt. Így Paulisz Boldizsár magánbirtokán, Alsóbodokon épült fel az a sziklasír és kápolna, amely méltó emléket állít Esterházy Jánosnak Zoboralján, azon a vidéken, ahol életében otthon volt, és ahol végső nyugalomra lelt. Halálának hatvanadik évfordulóján tudtuk őt méltóképp eltemetni. Esterházyt meg akarták semmisíteni életében, halálában. Halálra ítélték, majd életfogytiglani börtönre, megjárta a legszörnyűbb kommunista börtönöket, majd amikor meghalt, akkor a hamvait tüntették el, mert még holtában is féltek tőle, ezért azt sem hagyták, hogy emberhez méltón eltemessék. Így az öt évvel ezelőtti temetése valójában egy győzelmi ünnep lett a pusztulás és a gyűlölet felett. Esterházy János élete is és halála utáni története is arról beszél a ma emberének, hogy érdemes a hite és önazonossága mellett kitartania, és a legnehezebb időkben is kiállnia.
 
– A szombati ünnepi szentmise szándékai között van a közép-európai népek közti megbékélés, valamint a béke az orosz–ukrán fronton. Ezek a témák hogyan kapcsolódnak Esterházy János alakjához?
 
– Esterházy a második világháborúban a legnagyobb gyűlölet idején mondta ki, hogy aki gyűlöletből cselekszik, az a maga életére tör, mert építeni csak szeretetből lehetséges. Ezekkel a gondolatokkal megelőzte korát. Arról is beszélt, hogy nem maradhatunk egyedül, elszigetelten itt, a közép-európai régióban mert akkor elsöpörnek minket, de ehhez szükség van a népek, nemzetek közti megbékélésre és kiengesztelődésre. Családtörténete, életpályája mind a négy visegrádi országot összekapcsolja, édesanyja lengyel volt, édesapja magyar, ő maga Pozsonyban és Prágában is politikusként tevékenykedett.
 – Hol tart Esterházy János boldoggá avatásának folyamata?
 
– A krakkói egyházmegye végzi az ezzel kapcsolatos teendőket. Most a tanúkat hallgatják meg, majd megvizsgálják a vele kapcsolatos archív anyagokat, és összesítve a teljes anyagot ezt követően már a Szent Székhez kerülnek a dokumentumok.
 
– A meghívóban nagy szeretettel írják, hogy az Esterházy Zarándokcentrum mindenkit vár. Hosszabb távon milyen feladatot szánnak ennek a közösségi térnek?

– A felvidéki magyarságnak még nincsen olyan lelkiségi erőközpontja, mint amilyen az erdélyieknek Csíksomlyó. Az szeretnék, ha az alsóbodoki zarándokcentrum lenne ez a lelki központ, ahová nemcsak a felvidéki magyarok jönnének, hanem ahová az egész Kárpát-medencéből várjuk a zarándokokat. Itt, ahol Isten szolgája Esterházy János vértanúságának egyik gyümölcseként összeér az ég a földdel, meg lehetne gyógyulni a huszadik század sebeiből. 
– Egy együttműködő Közép-Európa nagyon erős és vonzó lehetne.
 
– Igen, valamilyen módot kellene találni végre arra, hogy ha az egyik szomszéd azt mondja valamire, hogy fehér, akkor a másik ne azt mondja rögtön, hogy fekete. Vagy ha egy történelmi személyiség az egyik fél számára hős, az ettől ne váljék a másik számára automatikusan árulóvá.
 
– Van valamilyen jele annak, hogy Esterházy áldozata, csodálatos személyisége, hite, szeretete a szlovákokra is hatott?
– Igen, a börtönben vele együtt szenvedő szlovák és cseh társaira nagyon mély benyomást gyakorolt, és erről szép tanúvallomásaink vannak. De mai is vannak olyan szlovák barátaink, köztük volt szlovák politikai vezetők, akik nagyra értékelik, és akik tiszteletüket is tették Esterházy sírjánál. Persze ők keresztény politikusok, így nekik könnyebb megérteni és elfogadni Esterházy János életművét és hitben gyökerező mártíriumát.