Kiközösítés, befeketítés, személyiséglopás és szexting. Csak néhány fogalom a zaklatás főbb típusai közül. Az online zaklatás egy olyan jelenség, ami hatalmas sebeket ejthet bárkin, fő elszenvedői mégis a gyerekek.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) arra szeretné felhívni a figyelmet egy frissen kiadott közleményben, hogy a zaklatás történhet otthon, a munkahelyen vagy az iskolában (bullying), de az internethasználat elterjedésével az online zaklatás is a mindennapok részévé vált.
Az online zaklatás jellemzően bántó, megalázó üzenetek, hozzászólások küldése az interneten keresztül, de ide soroljuk a kínos képek engedély nélküli közzétételét és a kiskorú felhasználóknak címzett szexuális tartalmú üzeneteket is. A bántalmazási forma legfőbb veszélye, hogy az áldozatokra gyakorolt negatív hatása kevéssé észrevehető, annak fizikai jelei sok esetben nincsenek, vagy már csak megkésve, akár önkárosításon keresztül érzékelhetők. A zaklatás során a zaklató és az áldozat között gyakran egyenlőtlen erőviszony áll fenn a zaklató javára, amely megnyilvánulhat az áldozatról megszerzett bántó információkban, jobb kommunikációs képességekben, de akár munkahelyi vagy iskolai függőségi helyzetben is. Gyakori eset, hogy a zaklató népszerűbb, jobbak a társadalmi kapcsolatai vagy egyszerűen csak hangosabb az online térben.
Az online zaklatás egyedisége, hogy akár egyetlen cselekedettel, de folyamatos üzenetküldéssel is maradandó károkat eredményez. Az online térben egy bántó videó vagy kép posztolása is okozhat áldozattá válást, így akár egy közösségi médiás továbbosztás és/vagy kommentelés is minősülhet zaklató magatartásnak, ha az az áldozat magánéletének, nyugodt életvitelének sérelmét okozza.
Gyakran előfordul, hogy az online zaklatásnak kitett kiskorú vagy felnőtt nem tudja élni a mindennapi megszokott életét, mert a zaklatás hatására megszakadnak szociális kapcsolatai, kiközösítik vagy éppen iskolaváltásra kényszerül. Az elzártság érzése akár súlyos mentális problémákhoz, sőt öngyilkosság elkövetéséhez is vezethet, valamint megnehezítheti az áldozat részéről a segítségkérést is. Pedig van segítség.
Az Internet Hotline-hoz online zaklatás esetén is lehet fordulni
Az
Internet Hotline mint tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat az „Online zaklatás” kategóriában érkező bejelentések esetén elsősorban technikai segítséggel és általános tanácsokkal támogatja a bejelentőket. 2021-ben a bejelentések 2,6 százaléka érkezett ebben a kategóriában – míg ugyanez az adat 2022 első félévében már 4,4 százalék volt. Az NMHH adatai szerint a bejelentők nagy része feltételezhetően nagykorú volt a vizsgált időszakokban, de az online zaklatáson belül érkezett bejelentések több problémakört is érintettek, így például a kortárs online megfélemlítést (cyberbullying), a feltört közösségimédia-profilokat és az álprofilokat is. Az Internet Hotline munkakapcsolatban áll a nagyobb közösségimédia-platformokkal, mint például a Facebook, az Instagram, a Youtube, a TikTok és a Google munkatársaival is. Az említett szolgáltatók prioritásként kezelik a hotline munkatársaitól érkezett bejelentéseket.