„Kultúra, identitás, innováció – ezeket tekintve Liszt Ferenc ma is példaképünk lehet. Egész életében magyarnak vallotta magát, magyar rapszódiái kiválóan jellemeznek minket: néha fent vagyunk, néha lent, mégis fennáll egyfajta harmónia” – mondta megnyitójában Csák János kulturális és innovációs miniszter.

Mint fogalmazott, a kultúra egyben az életmódunk, az identitásunk, magyarnak lenni pedig lelki örökség is, amit sokszor szavakban ki sem tudunk fejezni.

Csák János megemlítette, hogy Liszt rendkívül innovatív volt, kitalált egy zongorát, amelynek húrjai nem, csak fa billentyűi voltak és utazás közben is gyakorolni tudott, így járta be Európát Portugáliától Törökországig, Szentpétervártól Londonig.
Káel Csaba, a szervező Müpa vezérigazgatója kiemelte: a következő tizenhat napban világsztárokkal idézik meg Liszt Ferenc, a 19. század egyik legcsodálatosabb zeneszerzője műveit, „aki zenei DNS-ét hagyta hátra számunkra”. Liszt Ferenchez személyes közünk kell, hogy legyen. A művészetben nem ismert lehetetlent és az innováció elkötelezett híve volt. A Liszt Ünnepre idehívjuk Liszt Ferencet, az inspirációit, hiszen nemcsak kiváló előadóművész volt, hanem szinte minden műfajban megmártózott, a szórakoztató zenétól az egyházi zenéig hatalmas életművet hagyott maga után – fogalmazott Káel Csaba.

Az eseményen megjelent Plácido Domingo világírű spanyol tenor is, aki október 9-én zarzuelákat, spanyol operetteket adott elő a Müpában, ahol először lépett fel.

„Nagyon örülök, hogy ismét Magyarországon, Budapesten lehetek, ahol már számos alkalommal jártam. Rendkívüli öröm volt számomra, amikor a felújított Operaház színpadán idén tavasszal Simon Boccanegrát énekelhettem” – mondta Plácido Domingo.

Felidézte, hogy gyermekkorában, Mexikóban szülei zarzuelát énekeltek, édesapja bariton volt, édesanyja szoprán és nagyon sok ilyen muzsikát hallgatott. Később – tette hozzá – vezényelt is zarzuelát, igaz, az opera aztán más utakra vezette. „Remélem, élvezni fogják a mostani koncertet”.