Elég egy kis áramszünet, hogy titkok és hazugságok szivárogjanak elő a nem túl mélyen elhantolt múltból. A Mindenki tudja a kétszeres Oscar-díjas Asghar Farhadi (Nader és Simin – Egy elválás története, Az ügyfél) második nem Iránban készült filmje. Laura (Penélope Cruz) Argentínából utazik vissza két gyermekével Madrid melletti szülővárosába a nővére esküvőjére. A boldog családi légkör és önfeledt ünneplés azonban hirtelen sötét fordulatot vesz, amikor Laura tinédzser lányát elrabolják, és váltságdíjat követelnek érte: az események lavinaként indulnak meg.

A spanyol sztárpárral, Javier Bardemmel és Penélope Cruzzal, valamint nemzetközi stábbal forgatott film finom szimbólumrendszere mögött egyszerű, de mégis nagyon élvezhető, feszült krimi. Laura régi szerelme, Paco (Javier Bardem) jól menő szőlészetet vezet, a közösség megbecsült tagja. Kettejük között rögtön szikrázni kezd a levegő, hiába élnek már jó ideje mással: a film címe, a Mindenki tudja elsősorban az ő kapcsolatukra vonatkozik.

Paco unokaöccse Laura lányának udvarol a falu templomának tornyában, a násznép élő zenére táncol a rusztikus esküvőn, rég nem látott ismerősök köszöntik egymást a macskaköves főtér kávézójának napsütötte teraszán. A Mindenki tudja úgy indul, mint egy vérbeli mediterrán románc nagy érzelmekkel, szép, temperamentumos emberekkel és kitörő szenvedéllyel, hogy aztán erős váltással régi családi sebeket feltépő, emberrablós thrillerré-drámává váljon.

Megjelenik Laura férje, az egyik családtag pedig bevon egy furcsa módszereket javasló nyomozót. Paco felesége féltékeny, Laura családja pedig számonkéri a férfit, hogy milyen körülmények között szerezte meg annak idején tőlük a birtokát. Valahogy mindenki gyanús kicsit. A film ereje és gyengesége pedig pontosan ebben a vegyes műfajiságban van: egy darabig nem igazán tudja eldönteni, hogy sorsdrámát akar játszani, vagy nyomozós krimit. Paco és Laura múltjáról fájóan keveset tudunk meg, a lenyelt és elnyomott sérelmek nem csattannak a néző arcába, nincs elégtétel vagy érzelmileg elfogadható lezárás.

Valószínűleg azért, mert Farhadi nem akarja elkötni a szálakat, vagy túl mélyre túrni a lelkekben, miközben felgöngyöli a bűntényt. Sajnos.

Penélope Cruz és Javier Bardem kettőse viszont olyan bivalyerős, hogy feledtetni tudja a Mindenki tudja gyengeségeit. A házaspár között csodálatosan működik a kémia, hazai terepen pedig pontosan azzal a természetességgel játszanak, amely olyan fájóan hiányzott idei másik közös filmjükből, a Pablo Escobar és az újságíró Virginia Vallejo kapcsolatának krónikájából, az Escobarból.

Ott erőltetett módon, angolul játszottak az amúgy százszázalékosan latin környezetben, most viszont olyan autentikusan festenek, mintha valóban ebből a kisvárosból indult volna kapcsolatuk néhány évtizeddel ezelőtt – akár a két főszereplő egykori viszonya. Cruz és Bardem külön-külön is szinte mindig nagyszerű, együtt viszont még nagyobb öröm nézni őket.

A Mindenki tudja című thriller Farhadi eddigi legnagyobb költségvetésű filmje, amely a főszereplők mellett a spanyol filmipar krémjét vonultatja fel: Pedro Almodóvar állandó alkotótársait, José Luis Alcaine operatőrt, valamint Sonia Grande jelmeztervezőt, a forgatókönyvet pedig maga a rendező írta. A végeredmény az emberrablás dacára is igazán hangulatos alkotás lett, amely nem akar több lenni annál, mint ami.

A templomtorony órájának kattogása az idő múlásáról mesél. Előás lezáratlan konfliktusokat, hogy aztán ott hagyja nekünk, hogy kezdjünk velük valamit.

(Mindenki tudja. Spanyol–francia–olasz dráma, misztikus thriller, 132 perc. Rendező: Asghar­ Farhadi. Bemutató: 2019. január 3. Forgalmazó: Mozinet)