Hollókő, a brand
Hogyan válhat egy település, mint Hollókő branddé? Hogyan lehet a korszerű dizájn nyelvén megfogalmazni a település vizuális kultúráját, ha kiindulásként mindössze egyetlen címer állt rendelkezésre? E kérdésekre a Robin Design Stúdió adott választ a gyakorlatban, amelynek nevéhez kötődik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Magyar Templeton-program, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, az Új nemzeti kiválóság program, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága vagy a Magyar Fejlesztési Bank jubileumi 25. évfordulójának arculatterve, imázsprojektje.

A legnagyobb kihívás elé az állította a tervezőket, hogyan helyezzék a tradíciókat a kortársba, amit a legalapvetőbb népművészeti értékek felvizezése nélkül szándékoztak megvalósítani. Ennek érdekében Hollókő vizuális arculati kereteinek lefektetése a falu néprajzkutatóival közösen történt. Az arculat nem nyerte volna el jelenlegi formáját a Kelemen Ferenc fafaragóművész padlásszobájában talált kulcsfontosságú alkotás nélkül, ami a logó alapötletéül szolgált.

Hollókő szimbolikus sokszínűsége miatt kevés közös formai motívumra akadtak.
Végül a díszítőművészeti ágaktól kezdve a népviseleten keresztül egészen a népköltészetig tartó kutatás során a lépten-nyomon felbukkanó, emblematikus keresztszemes hímzés mellett voksoltak. A logó köré épülő piktogramvilág megalkotása e kézműves díszművészeti technika grafikai adaptációja lett. Mivel a falu nem múzeum, ellenben élő település, ezt szintén tükrözni kellett, legyen szó cirádás főkötőkről, falusétákról vagy a világszerte híres húsvéti fesztiválról. A keresztszemes piktogram világa biztosítja a vizuális felismerhetőséget és az informativitást, a rajta keresztül tolmácsolható történetek teszik befogadhatóvá és átélhetővé mindazt, ami maga Hollókő.

Hagyomány és modernitás
Az ófalu minden egyes házának jellemző homlokzatát külön-külön átgondolták a tervezőgrafikusok, hogy a látogatók ezeket még könnyebben be tudják azonosítani. Az eredeti parasztházak 3D-s plasztikákban is megvalósultak, ezekből készültek a pálinkásüvegek. A tervezőcsapat igazolva látja az örök érvényű dizájntételt, miszerint a formának kell követnie a funkciót, nem pedig fordítva.

A grafikai értékkészlet kidolgozása itt nem állhatott meg, tudniillik a helybeliek nap nap után formálják és teszik Hollókőt azzá, ami, miként a világ változásai, az új kulturális vagy technológiai kihívások szintúgy változtatják karakterét.
A település története folyamatosan íródik, s e történetben palóc hagyatékának közel hétszáz éves értékei és ezek jelenkorunkban tovább élő tradíciói kéz a kézben alkotnak önazonos egységet. Az ott lakók nem látványosságként élik meg a látogatók tömegét, a faluba érkezők pedig rögtön érzik és látják, hogy pontosan mit jelent Hollókő. Még véletlenül sem keverik össze bármely más faluval, mert sajátos arculata azon nyomban felismerhetővé teszi azt a bizonyos „élő falut”, aminek képét Hollókő a világ elé tárja.

Folyamatosan változik az élő falu
A folyamatos változás leginkább szembetűnő példáit a különböző fesztiválok és programok szolgáltatják. Köztük a legismertebb és legjellemzőbb a húsvét. A minden évben egyedileg megújuló vizuális identitást elnyerő Hollókői Húsvéti Fesztivál sosem szakad el sem hagyományaitól, sem Hollókő piktografikus arculati ikonkészletének rendszerétől. Mi több, gyakorta a fesztivál kapcsán születő új szimbolikus elemek – például a húsvéti locsolkodó vödör, a pörgő szoknyák és a hagyományos keményszárú csizmák – is beépülnek a helyszíni táblák, dekorációk világába. Aki Hollókőre látogat, bizonyosan találkozik a húsvétivödör-kioszkkal vagy a falu újratervezett térképével, ami a falusétajegyhez készült.
A világhírű húsvéti hagyomány is megjelenik az új arculatban (Fotó: Éberling András)

MAGYAR NEMZET