Magyar Krónika
Egy budai orvos kettős élete
Magyar Krónika 2023. 03. 28. eseményNAGY SÁNDOR
ESEMÉNYEK Tovább
MIKOR LESZ VÉGE A HÁBORÚNAK?Kilenc órakor keltem föl. Elmentem a kávéházba reggelizni. - Mikor lesz már vége ennek a háborúnak? - kérdezte tőlem a pincér. - Bizony, sejtelmem sincs róla - feleltem. Reggeli után a borbélyhoz mentem. - Lesz-e valaha vége ennek a borzasztó háborúnak? - kérdezte a mester.
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A XIX. századi családi élettel kapcsolatban mindmáig számos sztereotípia, tévhit él a köztudatban.

Nosztalgiával gondolunk vissza a viktoriánus korszak többgenerációs, sokgyermekes, kifelé erőt, tiszteletreméltóságot és stabilitást sugárzó polgári famíliáira, amelyeket az élet viharait elhárító, kenyérkereső férjek és az otthon melegéről gondoskodó feleségek tartottak össze. 

Ezzel a képpel összeférhetetlen a házasságok zátonyra futása, a házasságtörés, a különválás és a vadházasság jelensége: a házasélet eme „deviáns” viselkedésformáit még a történészek is hajlamosak a korabeli munkásosztálybeli párokhoz társítani. A magyar főváros budai oldalán élő dr. Vörös Richárd esete azonban megmutathatja, hogy a vadházasság annak idején korántsem kizárólag a szociálisan elesett, a kortársak által morálisan alsóbbrendűnek ítélt társadalmi rétegek „privilégiuma” volt.

Frigy előnyökkel
Vörös Richárd házassága, amelyet 1874-ben kötött Popovics Máriával, egy volt a korszak számtalan hasonló, nem feltétlenül a kölcsönös vonzalmon alapuló, de a felek számára egyaránt előnyökkel kecsegtető házassága között. A férfit mind nemesi származása, mind műveltsége és frissen szerzett orvosi diplomája vonzó partnerré tette. A mennyasszony, Popovics Mária ortodox, szerb kereskedő családban született, s a vízivárosi Fő utca 14. szám alatt fekvő ház egyik tulajdonosaként megfelelő választás lehetett a Győrből származó és a fővárosban megtelepedő, kezdő orvos számára. Habár a házaspárnak évek múltán sem született gyermeke, a frigy működőképesnek tűnt. Az 1878 végén, Rupp Zsigmond budai közjegyző előtt kelt, német nyelven íródott közös végrendeletben a házastársak minden létező, szerzett és öröklött vagyonuk tekintetében egymást tették meg örökösükké.

A végintézkedés majdnem egy évtizedig érvényben maradt – egészen addig, ameddig 1888. január 17-én Popovics Mária a vízivárosi közjegyző elé járulva ki nem jelentette, miszerint „azon okok, amelyek arra indítottak, hogy […] férjemet, Dr. Vörös Richard urat általános örökösömmé tegyem, ma már nem állnak fenn, illetőleg akkori rendelkezésem mostani akaratomnak többé meg nem felel, ezért én, alulírott Vörös, született Popovits Mária a kérdéses végrendeletet érett megfontolás után, teljes terjedelmében visszavonom”. Mi történhetett időközben, amely a feleséget erre a drasztikus lépésre késztette?