Székelyföld egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke a Székelyudvarhelytől mintegy 21 km-re található Székelyderzs unitárius vártemploma, amely ma már az UNESCO-világörökség részét képezi.

A település büszkesége egy 13. század eleji kis kápolna bővítésével épült meg a 14. század elején, majd a 15. század során kissé átépítették. Bár Székelyderzs a kora újkor viszonyait nézve távol feküdt a mindenkori seregek hadi útjától, egy-egy portya vagy betörés veszélyének azért így is ki volt téve: 1605-ben például Basta katonái dúlták fel a települést, 1661-ben Ali pasa csapatai garázdálkodtak a környéken és okoztak jelentős károkat az itt élőknek.

A templom falán, a homlokzat tetején érdekes szuroköntő nyílások találhatók. A körítőfalon körben az egykori lőrések hívják fel ma is a figyelmet az épület védelmi szerepének fontosságára. A kaputorony aljában egy kettős kapu helyezkedik el: ha a betolakodók a külsőn már átjutottak, a belső kapu előtt kénytelenek voltak megállni, mialatt a torony emeletéről a védők a kis nyílásokon keresztül szurkot önthettek a nyakukba.

Az erődtemplom egyik érdekessége, hogy a falu népe ősidők óta falain belül tárolja legfontosabb értékét: az élelmet. Ezért egy esetleges ellenséges támadás esetén az ide menekülők a kiéheztetés ellen is fel volt készülve.

A bástyák között húzódó fedett terület alatt, a várfal mentén hatalmas ládákban tárolták az élelmiszert, a saroktornyok emeletén pedig füstölt szalonnák lógtak, sőt lógnak a mai napig is kampókra akasztva. Minden székelyderzsi családnak saját ládája és kampója van, amelyeket hetente egyszer, szerdán reggel 7 órakor lehet meglátogatni.

A Várfoglalók legújabb részében a szakértői csapat segítségével számos izgalmas kérdésre is választ kaphatunk: mi volt az erdélyi házak három legfontosabb státuszszimbóluma? Hogyan üzentek vendégeiknek a székely családok székeik segítségével? Hogyan vészelték át a székelyderzsi templom lenyűgöző freskói Erdély vérzivataros évszázadait?

Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaiban létező, vagy helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.
A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.

Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.