Az emberek általában tartanak tőle, hogy az öregedés szellemi hanyatlással jár. Ez akkor is kivédhetetlenül bekövetkezik, ha elkerüljük a demenciával járó betegségeket. A problémára egyelőre nincs gyógyszeres megoldás. Eddig csak a ásványianyag- és multivitamin-tabletták szedéséről derült ki, hogy miközben az emberek többsége csak drágábbat pisil tőlük, idősebbeknél kimutathatóan csökkenti a szellemi hanyatlást.

A Genfi Egyetem munkatársai 132 nyugdíjast vizsgáltak. A kutatás résztvevői 62 és 78 éves korúak voltak, és életük során egyikük sem tanult hangszeren játszani fél évnél tovább.

Olyan embereket akartunk vizsgálni, akiknek az agyában nincsenek nyomai a zenetanulással kapcsolatos tanulásnak. Aki tanult zenét életében, annak ez olyan nyomot hagyott az agyán, ami félreviheti az eredményeinket

– magyarázta Damien Marie, a tanulmány szerzője.
Korábbi vizsgálatok már kimutatták a zene jótékony hatását, de a svájci kutatók a pontos körülményeket is megvizsgálták: a vizsgált csoportot két részre osztották. Az egyik csapat zongoraleckéket vett, míg a másik zenetörténetet és zenei kultúrát bemutató foglalkozáson vett részt, ahol tapsolás szintjén sem keltettek hangot.
A résztvevők heti egy egyórás foglalkozáson vettek részt, amit heti öt félórás gyakorlással vagy házi feladattal egészítettek ki. A tanulás egy évig tartott, a közben végzett orvosi vizsgálatokat fél évvel később megismételték.

Hat hónap után egyforma hatásokat láttunk mindkét tevékenységnél. A képalkotó vizsgálat kimutatta, hogy a fejlett kognitív funkciókat kezelő négy agyi régióban, például a rövid távú memóriát kezelő területen, gyarapodott a szürkeállomány. Ezek teljesítménye 6 százalékkal nőtt, ami az agyi plaszticitás közvetlen következménye

– mondta Clara James, a kutatás egyik vezetője.

A kutatók szerint az eredményekből nem lehet arra következtetni, hogy a zenei tanulás helyreállította az öregedő agyakat, inkább úgy tűnik, hogy bizonyos területeken képes volt megelőzni az öregedést.

Természetesen voltak különbségek a két csoport között. A jobb agyfélteke hallóközpontja hanyatlott az elméleti csoportban, míg stabilnak mutatkozott a zongoraleckés csapatnál. A tevékenységbe fektetett energia és idő ugyancsak meglátszott az agyterületek változásán. Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a zene gyakorlatban és elméletben is segít a szellemi képességek megőrzésében. A legjobb, hogy nem kell hozzá sem gyógyszer, sem vitamin. 
A svájci kutatók most azt vizsgálják, milyen hatása van a zeneterápiának egy kezdődő demencia esetében.