1172. március 4.
Meghal III. István magyar király

II. Géza magyar király és Eufrozina orosz hercegnő házasságából született 1147-ben. Keresztapja VII. Lajos francia király volt, aki éppen születése idején haladt át kereszteseivel Magyarországon. 1162-ben lépett trónra, ugyanebben az évben koronázták meg. Megszakításokkal tíz évig uralkodott. Uralmát a Mánuel bizánci császár elleni harc töltötte ki, aki állandóan ellenfeleit támogatta III. Istvánnal szemben. 1167-ben nagy vereséget szenvedett Bizánctól, így Dalmácia, Bosznia és Szerémség a császár kezén maradt. 1169-ben elismerte az egyház igényeit, lemondott egyes jogairól a klérus javára. III. Istvánt tekinthetjük az első várospártoló királyunknak, ugyanis az ő uralkodása alatt kaptak kiváltságot Székesfehérvár idegen polgárai, valamint befogadta az országba az 1162-ben földig rombolt Milánóból elmenekült polgárokat. Uralkodása alatt a politikai döntések meghozatalában Eufrozina anyakirályné és Lukács esztergomi érsek befolyása érvényesült. Esztergomban temették el. A trónon öccse, III. Béla követte.

1484. március 4.
Meghal Szent Kázmér

IV. Kázmér lengyel királynak és Erzsébetnek, II. Albert német-római császár és magyar király lányának harmadik gyermeke. A krakkói várban született 1458. március 5-én. Gyermekkorától fogva mélyen vallásos életet élt. Szigorú önmegtagadás és a szegények istápolása volt fő vonása. A neki tulajdonított Omni die dic Mariae (Mindennap mondj Máriának dicséretet) kezdetű híres egyházi himnuszt azonban inkább Cluny Szt. Bernát alkotta a 12. században. 1471-ben a Mátyás király cseh háborúival elégedetlen magyar főpapok és urak őt akarták a magyar trónra ültetni. Atyja parancsára sereget vezetett a Felvidékre, egészen Hatvanig előnyomult, de a támadás kudarcba fulladt. Kázmér akkor megfogadta: többé nem ragad fegyvert keresztény ország ellen. Otthon folytatta tanulmányait és elmélyült istenfélő életét, bár 1479-től 1483-ig apja helyett alkirályként kormányozta Lengyelországot. Legendás lett igazságossága, szerénysége és a szegények iránti szeretete miatt. 1483-ban apja Vilnába hívta, és helyettes kancellárrá tette. Hamarosan súlyosan megbetegedett. Grodnóban hunyt el a következő évben, de Vilnában (Vilnius) temették el. Ereklyéi az ottani Szt. Szaniszlónak szentelt templomban vannak. Halála után rövidesen szentként kezdték tisztelni. Ő lett Lengyelország és Oroszország védőszentje, továbbá a fiatal litvánok, az ápolók, a betegápoló szervezetek és a betegek patrónusa.

1801. március 4.
Thomas Jefferson lesz az USA harmadik elnöke

A republikánus Thomas Jefferson, a jogi végzettségű gazdálkodó már hosszú politikai múltra tekinthetett vissza, amikor John Adams utódjaként az Egyesült Államok elnöki székébe került. 1769-1775 között Virginia törvényhozó gyűlésének, majd 1775-1776 között Philadelphiában a gyarmatok első - kontinentális kongresszusának volt tagja. A függetlenség szószólójaként és előharcosaként élesen bírálta a brit uralmat és Nagy-Britannia gyarmati politikáját. 1776-ban döntő szerepe volt a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazásában. 1779-ben szülőföldje, Virginia kormányzójának választották meg (1782-ig volt hivatalban). 1784-1789 között párizsi követként ismét síkra szállt a függetlenségért és a liberális eszmékért: fölkérésre átnézte és javította az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának tervezetét. George Washington kormányában az első külügyi államtitkár posztját töltötte be.

1835. március 4.
Per indul Wesselényi Miklós ellen

A liberális reformmozgalom erősödésével a kormányzat meggyőződésévé vált, hogy Magyarországon kiterjedt forradalmi szervezkedés létezik, melyet egy európai központból irányítanak. Az összeesküvés fejének Wesselényi Miklóst tekintették. Célját Magyarországnak a birodalomtól való elszakításában látták. Mivel bizonyítékkal nem rendelkeztek (nem is rendelkezhettek), más vádakkal indítottak politikai pereket. Ezek egyrészt a megfélemlítést, másrészt az ellenzék vezetőinek a közéletből való eltávolítását célozták. Az első célpont Wesselényi volt, aki ellen egyszerre két per is indult. Erdélyben azzal a váddal, hogy cenzori engedély nélkül kinyomatta az országgyűlési napló néhány ívét. Magyarországon az 1834. december 9-i szatmári vármegyegyűlésen, az örökváltság mellett tartott beszédéért, a kormányt bíráló kifejezéseiért hűtlenség vádjával indult eljárás ellene. Perét az ellenzék a szólásszabadság megsértésének tekintette. A feudális perrendnek megfelelő lassúsággal haladó per 4 év múlva, 1839-ben jutott el az ítélethirdetésig. A hűtlenséget nem lehetett bizonyítani, ennek ellenére 3 év börtönre ítélték Wesselényit. Két hónapnyi raboskodás után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1840-ben, a politikai perek elítéltjeinek adott amnesztia után tért haza. A per elérte egyik fő célját: az ellenzéki vezért kikapcsolta a politikai életből.

1849. március 4.
A Habsburgok kiadják az olmützi alkotmányt

1849 februárjában megértek a magyar ellentámadás lehetőségei. A Kossuth és Görgey között kialakult személyes ellentét miatt Kossuth nem Görgeyt, hanem a lengyel Henryk Dembińskit nevezte ki fővezérré. A tábornok azonban csődöt mondott. Már működése kezdetén széttagolta a magyar főerőket. Így aztán amikor a tél végén Windischgrätz megindult Debrecen felé, a február 26-27-i kápolnai csatában a magyar fősereg alig fele vett részt, s vereséget szenvedett. Az elégedetlen tisztikar Szemere Bertalan országos biztos közreműködésével letette őt a fővezérségről. A csatát követően Windischgrätz túlzott optimizmusról tanúskodó hadijelentést küldött az Olmützben tartózkodó császári udvarba: "A lázadó csordákat szétvertem, néhány napon belül Debrecenben leszek". E hadijelentés nyomán az udvari körök elérkezettnek látták az időt az alkotmányosság és abszolutizmus között folyó küzdelem végleges lezárására. Március 4-én az uralkodó feloszlatta a szintén Olmützben ülésező birodalmi gyűlést, s új alkotmányt adott "népeinek". Ez megszüntette az eddigi territoriális különbségeket, s mellékesen részekre osztotta Magyarországot is. Abszolút vétójogot adott az uralkodónak, a miniszterek neki, és nem a parlamentnek voltak felelősek. Az egyes tartományokat szűk, a helyhatóságokat viszont széles körű önkormányzati jogokhoz juttatta. Az alkotmány soha nem lépett hatályba. (A háborúra hivatkozva halasztották el bevezetését.)

1852. március 4.
Meghal Nyikolaj Gogol orosz író

Nyikolaj Vasziljevics Gogol, a kritikai realizmus kiemelkedő képviselője Velikije Szorocsinci-ban született 1809. április 1-jén. Ukrán származású volt, de műveit orosz nyelven írta. Gimnáziumi tanulmányait Nyezsinben végezte, majd Pétervárra költözött. Volt színész, hivatalnok, 1834-ben a pétervári egyetemen kezdett történelmet tanítani. Egy év után visszavonult, ettől kezdve csak irodalmi tevékenységet folytatott. 1836 után hosszabb-rövidebb ideig külföldön élt, járt Párizsban, Rómában, Jeruzsálemben. A kritikai realizmus kiemelkedő képviselője. Első jelentős műve az Esték egy gyikanykai tanyán című elbeszélésgyűjteménye volt, e műfajt egyébként is igen kedvelte. Második kötete, a többek között a Tarasz Bulbát és a Régimódi földesurakat tartalmazó Mirgorod 1834-ben jelent meg. Harmadik elbeszélésgyűjteménye ún. pétervári elbeszéléseit foglalja magában. Közülük is kiemelkedik leghíresebb groteszk elbeszélése Az orr, valamint a monológ és a napló műfaját újraalkotó, dramatizált változatban színházban remekműnek bizonyuló Az őrült naplója. Világirodalmi jelentőségű a kisember-hőst típussá emelő A köpönyeg című elbeszélése is. Az orosz drámairodalmat A revizor című drámájával újította meg, amelyhez később, az első színpadra állítások miatti elégedetlenségében kommentárokat is írt. Életműve utolsó, hatását illetően legjelentősebb darabja a Dante Isteni színjátékának mintájára háromrészesre tervezett Holt lelkek című regénye, amelynek csak az első része készült el teljesen. Főhőse, Csicsikov az egyik legismertebb irodalmi alak ma is. Az orosz realizmus `Gogol Köpönyegéből bújt elő` - vallotta Dosztojevszkij, s valóban, Gogol hatása az orosz irodalomra óriási. Művei számtalan fordításban olvashatók, s színpadon, filmen szintén találkozhatunk írásaival, sőt darabjaiból számos zenés mű is készült.

1897. március 4.
Meghal Martin Lajos, a repülés egyik magyar úttörője

Budán született 1827. augusztus 30-án. Részt vett a szabadságharcban, amelynek bukása után besorozták az osztrák hadseregbe, ahol a tüzérségi röppentyűk tökéletesítésével foglalkozott. Később érdeklődése a repülés problémái felé fordult. Elsőként gondolt arra, hogy a repülőgép szárnyán csűrőfelületeket alkalmazzon, ezek hajlásszögének ellentétes irányú beállításával a gép egyik vagy másik irányba dönthető és fordulatba vihető. 1893-ban kapott szabadalmat új típusú repülőgépére, a `lebegő kerékre`. A Kolozsvárott bemutatott gép szemtanúk szerint három méter magasra emelkedett. A szélenergia hasznosításának kérdéseivel is foglalkozott. 1872-től
a kolozsvári egyetemen tanított, majd 1895-1896-ban az egyetem rektora volt.

1933. március 4.
Franklin D. Roosevelt elnök székfoglaló beszédében új politikai programot jelent be
Az elkövetkező `száz nap` alatt - így nevezték el később a két nap múltán összeülő kongresszus első ülésszakát - egy sor olyan intézkedést vezetett be, amelyek a világgazdasági válság USA-ra gyakorolt hatásának felszámolását célozták. Az elnök először is egyheti bankzárlatot rendelt el, s azután összehívta a kongresszust. A "New Deal" politikája, amely megteremti az USA korszerű szociális állammá fejlődésének előfeltételeit, magában foglalja a munkanélküli segélyt, a mezőgazdasági termékek ártámogatását, a 25 évesnél fiatalabb munkanélküliek önkéntes munkaszolgálatát, terjedelmes állami munkaalkalom-teremtő program megtervezését és a magánkézben levő ipar újjászervezését (munkaidő-csökkentés, a verseny korlátozása). Azt remélik, hogy a törvények hatására megindul a fellendülés. Új szövetségi hatóságokat hoznak létre, melyek feladata a rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése. A kormány elsősorban a munkanélküliek megsegítésére összpontosul. Törvény rendeli el a Civilian Conservation Corps felállítását. A szövetségi kormány országszerte munkatáborokat állít fel, amelyekben 18-25 éves kor közötti munkanélküliek természetvédelmi munkát végeznek. A nagy visszhangot kiváltó program több nemzeti park létrehozását eredményezi. A munkanélküliek megsegítésére irányuló legfontosabb kísérlet azonban a Federal-Emergency-Relief-törvény volt. A szövetségi kormány, amely a munkanélküliek támogatásában nem volt illetékes, az államoknak és a községeknek pénzt juttat a munkanélküliek támogatására. 1933 novemberétől egy újonnan létrehozott hatóság, a Civil Works Administration szövetségi szinten és az egyes államok szintjén négymillió munkahelyet teremt. Miután a bankokat újra megnyitották, s az elnök felhívására a lakosság bizalma újjáéled, egyre többen helyezik el a pénzüket bankszámlákon. A hitellehetőségek bővítésére a Reconstruction Finance Corporation egymillió dollárt bocsát ki. A mezőgazdaságban a túltermelést azzal korlátozzák, hogy a vetésterületek csökkentéséért kártalanítást fizetnek a farmereknek. A cél az, hogy a termelés csökkentése járuljon hozzá a dollár visszaszorított értékének növeléséhez ("Federal Farm Loan Act"). A "Nemzeti Újjáépítési Törvény"-nyel ("National Recovery Act") az ipari termelést és a foglalkoztatottság mértékét kívánják növelni. Az állam egyidejűleg ellenőrzi a munkakörülményeket és a bérek színvonalát. Átszervezi az egész ipart, s a szakszervezetekkel és a vállalkozókkal együttműködve kifejleszti az állami ellenőrzés alatt álló gazdasági önkormányzat rendszerét. Emellett a kormány nagy közhasznú állami vállalkozásokat hoz létre óriási duzzasztógátak építésére és a vidék elektromos árammal való ellátására. A "New Deal" kifejezést magyarul is nehéz pontosan értelmezni; egy szellemes mondás szerint, mintha egy kártyapartiban újraosztanák a lapokat.
]
1997. március 4.
Meghal Simándy József operaénekes

Schulder József Kistarcsán született 1916. szeptember 18-án. Eredeti szakmája autószerelő volt. 1945-ben a Zeneakadémia énektanszakán szerzett oklevelet, emellett 1940-45-ben az Operaház énekkarában énekelt. 1945-47-ben a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagja, 1946-ban Szegeden Don José szerepében mutatkozott be. 1947-től az Operaház magánénekese, 1990-től örökös tagja, számos kiváló tenor-szerep tolmácsolója, a magyar operajátszás jelentős alakja volt. 1956-60-ban a müncheni Staatsoper társulatában is énekelt. Legnagyobb sikerét Erkel Bánk bán című operájának címszerepében aratta. Gazdagon áradó tenorja, csiszolt énektechnikája, magasrendű zenei, színészi kultúrája, lelkiismeretes munkája a magyar operaszínpad fejedelmei közé emelte. 1978-86-ban tanított a Zeneakadémián. 1953-ban Kossuth-díjjal, 1964-ben kiváló művész címmel tüntették ki. Halála után kapta meg a Magyar Örökség kitűntető címet. 2004-ben Lakiteleken szobrot avattak emlékére.