Az ember igazában véve várakozó ember. Az anya várja gyerrneke megérkezését, majd felnövekedését, s végűl szárnyrakelését. A földműves  várja a vetés kikelését, majd szárba szökkenését és megérését. A kertész várja a bimbó  kibomlását, majd gyümölccsé válásáat és beérését.

Ma is váradalmak között élünk. Várjuk, hogy a holnap jót hoz: a gazdaság talpraallását, a munkanélküliség megszünését, a munkabérek emelését. Mások várják életük elrendeződését, kibontakozását, helyiik megtalálását acsadan a társadalomban. A világ egy jobb jövőt vár: a béke, jólét és igazság holnapját. A rab szabadulést, a beteg gyógyulást, az utas megérkezést vár. A keresztény ember sem kivétel ez alól, a mi szíviinket is sokféle várakozás tölti be.

Ami a keresztény embernek van egy sajátossága, mégpedig az, hogy ő a megváltó Úr Krisztus dicsőséges megjelenését várja, azaz Krisztus visszajövetelét. De miért szükséges Krisztus visszajovetelét várni? Nem elég-e az, hogy hálásan emlékszünk az ő első eljövetelére, arra, hogy ő mint Isten Fia eljött és megváltotta az emberiséget a bűntől és a kárhozattó1. Ami azt jelenti, hogy aki benne hisz, őt követi – az elete elmúltával joggal remélheti a mennybe val6 befogadtatást. Miért kell akkor az ő visszajövetelére  várni?Azért, men ez a világ  minden emberi tervezés, ,erőfeszités, haladá.s, ígérgetés ellenére is töredékes, torzó, nyomorúsággal terhes, szenvedéssel megterhelt, tragikus világ maradt és fog is maradni. A vilagot lehet javitgatni, de megváltoztatni a világot ember nem tudja. A világ tragikus vonasát csak maga a teremtő Isten tudja elvenni, kivenni e vilagbó1. Ezert beszélnek a  Biblia könyvei arról, hogy ennek a világnak ideje lejár és Isten új teremtése révén új ég és új föld fogja elfoglalni erne régieknek helyét – s benne az Új Ember mint az Úij teremtesnek koronája. S mindez Krisztus dicsőéges visszatéréséhez van kötve – a Biblia ígérete szerint. Emberi vradalmaink legtöobbször soha nem valósulnak meg, soha nem válnak valóra. Innen ered emberi életünk legtöbb csalódasa.

Ezért lesz az emberi elet váradalmak és csalódasok között hányod6 élet. A keresztény ember váradalma Krisztus visszajövetele fe1ó1 azonban beteljesii1ő váradalom. Erdemes elgondolkozni azon, hogy az emberek általában forditva látják ezt. A világi váradalmaikat tekintik beteljesülőnek, s Isten Igéretét Szent Fia visszajövetele fe1ő1 dicsőségben csak amolyan vallásos túlzásnak tartják.

Gondoljuk meg, hogy Isten ígéretei rendre megvalósulnak. Igéjéből egy pontocska sem veszett el. Gondolj arra, aki ezt mondta: Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszedeim soha el nem múlnak!
Advent ideje jó alkalom arra, hogy számba vegyiik, milyen váradalmak között elünk, mit várunk a holnaptó1, a jövőtő1? Ott van - e váradalmaid kööott Krisztus dicsőséges visszajövetele, s komolyan veszed-é ezt?

Tedd várdalmaid listáján az első helyre ezt a mondatt: Várom az Urat!