TERMÉSZETRAJZBÓL: KITŰNŐEgy írással foglalkozó emberre nem csekély szégyen, ha azt kell bevallania, hogy soha nem szokott álmodni. Hát ez az én esetem. Éppen ezért valósággal megdöbbentem, midőn tegnap éjjel megboldogult természetrajz tanárom kopasz feje tűnt fel előttem.
Brit asztrofizikusok egy csoportja nemrég azzal lepte meg a világot, hogy tudományos eszközeikkek és módszereikkel elérkeztek annak megállapítsához, hogy: "Az univerzum mögött egy intelligencia áll".
Ez a megállapítás első látásra nem mond valami sokat. Hiszen ehez hasonlót már Canterbury Anzelm (1033-1109) mondott aki azzal érvelt, hogy Istennél nagyobbat nem tudunk elgondolni. Így Isten mint a legnagysbbn syükségszerűen létezik, amit Ontológiai Istenérvében fejtett ki. G. Wilhelm Leibniz (1646-1716) német filozófus is fejleszhtett egy istenérvet. Nevezetesen azt állitotta, hogy a létező világok között a miénk a legjobbb. Formája, törvényei, rendje, szépsége és csodái mind egy Teremtő Istenre mutat. Ez a megállapítás a kozmológiai Istenérvkénért ismert. Gyengéje mindkettőnek az, hogy àpriori, azaz nem tapasztalati, hanem csupán gondolati úton jöttek létre. A Brit tudósoknak a tétele azért új, jelentős és fontos, mert ez àposteriori azaz tapasztalati, vagyis megfelelő műszerek használata, segítsége révén jött létre.
Előbb vegyük szemügyre azt az állitást, hogy egy Intelligencia áll a világegyetem mögött. Ez a megállapitás egyrészt üdvözlendő. Nevezetesen az hogy ennek megállaptiására empirikus, azaz tudományos eszközök segítségével jutottak el. Ami a tudományos világban először történt meg. Másrészt a megállapitásnak vannak tökéletességi hiátusai. Éppen így vagyunk például a szeretettel is ami csak akkor van amikor tettekben megjelenik. Intelligencia per se – magában sem létezik, ez csak egy idea, vagv absztrakció. Ez mindig csak a legfejlettebb lényen az ember által jelenhet meg. Transcendentális vonatkozásban hiányik belőle az Idő és az Energia – amin és ami által megjelenhet..
Mai nyugati világunkban a kereszténység meggyengülése és az attól való elfordulás egyre erőteljesebben jelentkezik. Következménye a templomlátogatások drasztikus csökkenése, sőt templomok bezárása és eladása. Ezekkel együtt a vallási és erkölcsi normák megvetése, szkepticizms és ateizmus lett a társadalom életfilozófiája, materializmus és hedonizmus az egyén életelve. A kétezeréves kereszténység fokozott eltűnését tapasztaljuk. Filozófusok és ideológusok lázasan keresik a tökéletes világrendszert de ezek eddig csak az "Istennélküli világ" régi-új eszményéig jutottak el. Ezzel próbálkoznak a Francia Forradalom óta (1789), de csak halálos ideológiákat hoztak mint amilyen a fasizmus és a kommunizmus volt, melyek két rettenetes világháborúba taszították az emberiséget. Most meg a harmadik felé tántorgunk, miközben helyi háboruk és terrorista veszedelem között élünk. Ráadásul a globalizmust eröltetik rank mint megváltó ideológiát és a kozmopolitizmust mint filozófiát. Mndezek hitetleséget, keresztényellenességet hirdetnek és terjesztenek. Teológusok is keresik a megoldást, de eddigelé ezt nem találták meg, mert ők is mint a filozófusok régi bevált módszereket igyekeznek alkalmazni de elfelejtik, hogy ami elvétve dolgozott a multban nem biztos, hogy a mai Sits im Leben-ben is dolgozni fog.
Az egyházakat nevetve elhagyó tömegek elfelejtik, hogy a vallásnak van egy társadalmat megőrző ereje amit as klasszikus teológia "Usus legis politicus"-nak nevez azaz a társadalom megtartójának. Hogy értsük ezt lássuk Mózest aki népét kihozta az Egyiptomi rabszolgaságból, Első dolga volt, hogy a Tizparancsolat isteni törvényét adja nékik. Ezáltal a menekülő sokaságot néppé szervezte és megtartotta a jövő számára mind a mai napig! E tétel forditottjs is igaz. Amely nép elveti az isteni törvényeket az előbb-utóbb elpusztul vagy jólétében ellustúl vagy szegénysége miatt elerőtlenűl.
Az elmúlt ezeregyszáz esztendőben keresztény vallásunk fogta népüket össze és tsrtotta meg jóban és rosszban, nemzeti tragédiákban. Ha a mai nemzedék üresen hagyja templomait, lassan majd üresen maradnak falvaik és városaik és végűl az ország. A vallás nemcsak magánügy – amit ateista ideológiák hirdetnek – hanem a nemzeti megmradásnak egzisztenciális ügye!
A fentebb elmondottak jelentősége abban van, hogy míg az àpriori, és az àposteriori módok külün-külön erőtlen, gyenge és kifogásolhatóak, addig együtt a korunkban megrendűlt Isten-képet állítanák helyre. Erről az alapról lehetne releváns és plauzibilis teológiát felépíteni a magyar és a válságban levő nyugati kereszténységünk mélyebbé, igazabbá és élőbbé tételére.
MAGYAR FŐKONZULÁTUS Főkonzul Pritz Helga Katalin Konzul Kovács-Szabó Timea Konzul és magyar közösségi ügyek (MKD): Fülöp Villő
Cím: 1155 Metcalfe St.,
Suite 1504
(Sun Life Building)
Montreal, QC H3B 2V6 Telefon: 438-380-3107 E-mail: consulate.mtr@mfa.gov.hu Ügyfélfogadás Kedd: 9.00-12.00 Csütörtök: 13.00-16.00 Honlap cím:montreal.mfa.gov.hu
HIVTALOS FORDÍTÓ Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec
, magyar, angol, francia, román Tel: (514) 781-9768 Fax: (514) 626-0869 Email:itt
Családi Temetkezési
Vállalkozó 693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal, H3N 1N1 Tel: (514) 271-1212