Mindenesetre számos tényező mutat ebbe az irányba. Mindenekelőtt az abortuszok, a gyermekek nemvállalásának növekvő számaránya. Ennek filozófiai, erkölcsi, gazdasági és politikai okai vannak.

A filozófia abból a nyugati liberális mindent elboritó életfelfogásból adódik, hogy az élet mindenekelőtt élvezetre adatott. Ez az enjoy life (élvezd az életet) nyugati ideálja, amely rokon az ókori Róma carpe diem (szakítsd le minden napnak virágát) és a Görög hedonista (élethabzsoló) életszemlélettel. Következésképpen minden, ami ennek útjában áll, elkerülendő.

Így lesz akadály a gyermekvállalás és nevelés, mert az lemondással, áldozattal jár, ami rendszerint nem is térül vissza. Így lesz akadály a becsületes munka, részben azért, mert nem kifizetődő, részben mert jobban meg lehet élni. ügyes spekulációból. Ez a felfogás is rokon az ókorival, amikor is a munkát nem tekintették szabad emberhez méltónak, s azt meghagyták illetve rákényszeritették a rabszolgákra.

Így süllyednek le modern társadalmak a császárkori Róma színvonalára, amiket a plebs (köznép) panem et circenses-t követelt, azaz kenyeret és cirkuszt. Ha nem kapta meg, lázadás tört ki, s hogy ennek elejét vegyék a császárok, Egyiptomból szállítattak gabonát Rómába, amit ingyen osztottak szét a plebs között.

Nagylelküen ingyenes cirkuszi játékokról is gondoskodtak, ahova vadállatok elé főleg keresztényeket dobtak, s széttépésükben gyönyörködött a plebs. Ma vannak olyan társadalmak, amelyeknek ha nincs meg a heti futballja, rögbije vagy hokija, s nincs meg a napi bifsztékje és söre, akkor könnyen az utcára rohan tüntetni a kormány ellen annak leváltását követelve.

 Az erkölcs meggyengülése korunkban egyenes következménye a vallási élet hanyatlásának. Ennek egyik legeklatánsabb jele, hogy a nyugati civilizáció, amely 2000 éve keresztény elveken állt, jónak látta meg sem említeni ezt a tényt az Európai Unió alkotmányában. Pedig "Minden nép támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész Róma ledől és rabigába görnyed" – mondta Berzsenyi koszorús költőnk jó kétszáz éve. Ez érvényes minden korra, s így a miénkre is.

A baj az, hogy ezt ma tragikusan elfelejtették, s ennek következményeit viseljük.  A vallás olyan évezredes egyetemes emberi tapasztalatokat sűrít törvényekbe, amelyeknek semmibevétele a társadalom alapjait ássa alá. Keresztény vallásunknak nem csak isteni, hanem emberi együttélésre vonatkozó törvényei is vannak.

A mózesi Tizparancsolat két táblája prezentálja ezeket. Ennek elfogadásával alakult az Egyiptomból szabadult rabszolgasereg néppé, melynek törvénye van s aszerint él, s élni is fog mindaddig, amíg megtartja azokat. Mihelyt elveti ezt egy nép, menthetetlenül visszasüllyed a népelőtti – a horda állapotba. Ezért beszélhetünk ezeknek a törvényeknek usus legis politicus – áról, azaz politikai hasznáról.
(folyt. köv.)