Az 1910-es parlamenti választás mérfödkőnek bizonyult, mivel a Fidesz KDNP koalició a nemzeti újjászületés programját tervezte és valósitotta meg  sz elmúlt tíz évben amelyben 1948 óta a nemzeti megújulás és fennmaradás záloga lett. Helyesen tették a nemzeti megújulás sarkkövének az egyedülálló Szent Korona tant. Megújulást nekünk csak az ezeréves sziklaszilárd alapokhoz való visszatérés eredményezhet, melytől idegen, nemzetvesztő ideológiák elszakítottak.

A program igyekezett megrajzolni s megvalósítani a jövő Magyarországának alapvető körvonlait. Azonban sehol nem találni legalább egy mondat erejéig a magyar egyházak feladatát, szolgálatát a nemzeti újjászületésben.

A magyar Korona minősitő jelzője, az, hogy  "Szent" s ez felidézi annak mélyen vallásos karakterét. Szent István tudta ezt, s ezért kért koronát a pápától, s épitette föl hatalmas erővel Magyarország vallási berendezkedését keresztény alapokon. Hittéritőket hozott be, monostorokat, templomokat, iskolákat épitett, egyházmegyéket szervezett etc. Tudta azt, hogy a hajdani vérszeződés mellett látható "materiális" összefogó eszköz is kell a széthúzásra hajlamos 7 törzsnek. Ezt alkották meg a Szent Korona fogalmában és tanában amely ezer esztendőn át összetartotta a magyart és országát. Nem véletlen az, hogy amint a Szent Koronát megfosztották egyetemes vallási jelentőségétől - a nemzet rögvest pusztulásnak indult.

Azonban nem lehet  reálisan nemzeti újjászületést várni, újjáépülést tervezni bármilyen szép programmal is egy nagy-többségében hitét, erkölcsét, reményét vesztett, elfásult és halálosan elfáradt nemzeti többséggel amelynek energiáját a máról-holnapra élés sziszifuszi kisérlete emészti föl.
 Ha nem történik meg népünk keresztény reneszánsza – újjászületése, akkor hagyjunk föl minden reménnyel! A vallástörténet kellően bizonyítja, hogy minden nagy történelmi társadalmi fordulat origójában egy, a tömegek lelkében végbement vallási megújulás állt. Így kerülhetett a pogányságban enerválódott Római Birodalom helyébe az energikus Keresztény Európa. Így válhatott a Lengyel Katolikus Egyház az ateista, népeket rabságban tartó kommunista impérium ellen a vallás nevében győzedelmes és pédamutató ellenállássá.

A nemzeti újjászüketés továbbvitelében és sikeréhez alapvetően szükséges lenne megtalálni és igénybe venni a magyar egyházak ökumenikus hozzájárulását a magyarság lelki ébredéséhez, nemzetünk újjászületéséhez, amely nélkül a nemzet jövendő háza csak "fövényre" épül! Ez a leki hozzájárulás, lelki megerősödés annál is inkább lányeges és sürgős, mivel hatalmas, hatalom-éhes, mindenre elszánt és dühös  ellenfelek esküdtek föl népünk  totális és végső rombolására! 

A mózesi paradigma örökérvényű: hordából népet csak az isteni törvény – hit és erkölcs teremthet! Akik ezt kihagyják tervezésükből, kudarcukért majd csak magukat hibáztathatják.

Egy húsbavágó és intő példa: Az 1989/90-es rendszerváltásunkból szőrén-szálán kimaradt a lelki megújulás igénye és eseménye. Így a rendszerváltók elkövették azt a történelmi hibát, hogy a "Gulyáskommunizmus" hitehagyott, materialista és megtéretlen népével akartak valamiféle magasztos "Demokráciát" épiteni. Most 30 év után mindenki láthatja, hogy ez milyen sokszor rögös, sőt tragikus útakra  vezette népünket!

Ugyanezt a hibát megismételni már több lenne mint tévedés!