Ez a cím és alcím Móser Zoltánnak SZÁM-OK című könyvének egyik fejezetéből valók. Azért érdemes ezt, és a könyv többi részét is megismerni, mert jónéhány szavunk, gyakran alkalmazott mondásunk mélyebb értelmét is közelebb hozza hozzánk. A szerző könyvei elérhetők többek között a Magyar Elektronikus Könyvtárban. Tehát csak le kell tölteni, például innen.

Mielőtt átadnám a szót Móser Zoltán chartatársunknak, egy számomra fontos értelmezésre szeretnék kitérni, ez pedig a felebarát szó. Úgy tűnik, a főparancs értelmezése Jézus korában sem volt világos, ezért született meg az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszéd. A magyarban e szónak egyértelműen bibliás íze van. Kíváncsi lettem, miként fordítják mások.

Az angol fordítás: szomszéd. A német is (deinen Nächsten wie dich selbst).
A vulgatában is a proximus-ról van szó, azaz a melletted lévőről, a szomszédról. De a magyarban miért a barátom felét emlegetjük? Móser megfelel erre, amikor megemlíti a Halotti Beszéd vonatkozó részletét: "Látjátok feleim…". A fél szónak ez az értelme például az ügyfél szóban is tovább él. Mi emberek, mindannyian az Úristen "ügyfelei" vagyunk, a másik ember ekként a társunk. Tehát nemcsak az, aki irgalmasságot cselekszik velem, nemcsak a közelemben élő (szomszéd), hanem mindenki. A felebarát nem a barátom fele, hanem az én másik felem…

Ezek után következzék, amit Móser Zoltán írt és felebarátainak ajánlott.
Hogy fél szóból is értsük egymást!

Pálóczi Horváth Ádám 1813-as kéziratos dalgyűjteményének címe, az ÖTÖDFÉLSZÁZ ÉNEKEK KI MAGA CSINÁLMÁNYJA, KI MÁSÉ bizony sokakat zavarba hoz, amikor megkérdezzük, hogy ez mennyi? Ez 450 énekről szól, vagyis az ötödik száz a fél, mint a másfél, ahol a második rész a fél. Ez egy régebbi gondolkodás vagy számolás (?) eredménye . Erre utal a páros testrészeink egyike, úgymint félkezű, féllábú, vagy a Kriza János gyűjteményéből ismert Kitrikoty mese kezdete: ,,Én elmennék a vásárba félpénzzel" , ami a XVII. században ismert és használt féldénárt jelenthette. De ott van az ismert népballadában is:

Magos Déva várát hogy fölépíttenék,
Hogy fölépíttenék fél véka ezüsté,
Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.
Az alábbi két mari népdalban, hasonlóan a fentihez, mint mértékegység szerepel:
A lépcső végén a vörös kakas másfél lapát zabot kér.
Az istállóbeli vörös herélt ló másfél pud zabot kér.
A vendégünk másfél pohár pálinkát kér,
a pajtásunk másfél rubelt kér
Vagy adok, vagy nem.
*
A magas , a magas hegy tetején kis kamra áll.
A kis kamra előtt méhköpű áll.
A méhköpűből másfél pud mézet vettem ki.
A másfél pud mézből másfél fazék méhsört készítettem.
Bátyámnak adtam inni egy csészével,
ángyomnak adtam inni egy csészével.
A fél számnevünk szimbolikája azon alapszik, hogy a két fél az egy egész. Illetve fordítva, az egész mindig két félből áll. A Czuczor-Fogarasi szótárban ez található a "fél"-ről, mint melléknévről:
,,1) A két egyenlő részre elosztott egésznek egyik részét tevő, magában foglaló. Fél akó bor. Fél kenyér. Fél forint. Fél iv papiros. Fél öl cserfa. Fél mázsa liszt, fél font hús. Fél év, fél hónap, fél nap, fél óra. Fél gömb, fél kör, fél hold, vagy öszvetéve: fél/akó, fél/kenyér, fél/forint stb.
2) A párból, párosból, kettősből egyik. Fél keztyűt találni. Fél szemmel nézni. Fél lábbal a sírban állani. Fél kézzel dolgozni. Fél fülére süket. Fél váll. Fél vállra öltötte mentéjét. Csak úgy félvállról beszél velem.
3) Nem egész, nem teljes, nem tökéletes, fölszines, a valódihoz csak némileg hasonló , közelítő. Fél atya. Fél bolond. Fél csizma, azaz kurta szárú topán . Fél eleven. Fél ember. Féleszű. Félfogra nevet. Fél födél. Fél gutaütés. Fél hitű. Fél holt. Fél isten. Fél ing. Fél ittas. Fél kedv, kedvű. Fél nemes (Agilis). Fél pap (Diaconus, Levita). Fél részeg. Fél selyem. Fél sült. Fél tudós. Fele úton elérni valakit. Fele pénze sincs, mint előbb volt. Fele jószágát eladta.
E szóban az elválás, különösen kettészakadás, illetőleg oly dolgok alapfogalma rejlik, melyek mint kiegészítő részek egymásnak rokontársai, de külön-külön állnak, vagy váltogatják egymást."
De ismert 'fél'-nek, a 'fele' szavunknak egy másik jelentése is.
A "fél" (mint melléknév) és a "fele" szavunk eszembe juttatják a főnévként használt, mára már kihalt "felem"-et. Ez utóbbit az első írott nyelvemlékünk, a Halotti Beszéd őrzi számunkra: ,,Látjátok feleim, szömtökkel." A régi nyelvben a fele annyit jelentett, hogy társ: ,,Monda azért Tamás őfele tanejtványoknak" (ad condiscipulos). A feleim, a feletársam az én felebarátom, akiket a Biblia szava arra tanít, hogy "Szeresd te feledet, ment tenmagadat!" Így olvasható a Müncheni-kódexben (Máté evangéliumában), amelyet túlnyomórészt Németi György , Hensel Imre fia másolt a moldvai Tatros városában 1466-ban, a Huszita Bibliának nevezett ősfordításból.
Rimay János pedig midőn egyik versében" a magyar nemzetnek romlássán s fogyássán" kesergett, a verse végén a hazát mint édes felet szólította meg.
Ismét Czuczor-Fogarasi szótárból idézünk:
,,FÉL (2), fn. tt. fél-t v. felet, tb. felek. Személy ragozva: felem, feled, fele stb.
1) Két egyenlő részre osztott egésznek egyik része . A kenyér felét megenni. Az esztendő felét betegágyban tölteni . Jószágának egyik felét elpazarolta, másik felét zálogba vetette.
2) Oldal, valamely testnek vagy dolognak egyik oldala. A háznak innenső vagy túlsó fele. A város egyik felét víz, a másikat erdő keríti. Egyik félen sár, másik félen homok. Több félről vizsgálni a tárgyat.
3) Párt, rész , szakadás, felekezet, egymás ellen álló peres személyek vagy testületek egyike. Tisztújításkor három félre szakadtak a rendek. Ö a mifelünkhöz tartozik, a mi felünkön van. A peres feleket megegyeztetni. Kereső fél, keresett fél. Elitélt fél, feloldozott fél.
4) Társ, barát, valakinek vagy valaminek részén levő. Ügyfél am. ügytárs. Városfél, a régi kéziratokban am. polgártárs. Vőfél, a vő részén levő, a vőnek barátja.
5) Ezen öszvetett szóban útfél, am. mellék úton, útfélen. ,,Egyebi esett az útfelen" (alia ceciderunt secus viam). »Kik az útfelen vadnak.« Tatrosi codex.
6) Benmaradó raggal am. készülőben; vagy tökéletlenül , be nem végezve, nem teljesítve. Menő félben, búcszúzó félben, bukó félben, vesző félben lenni. Haló félben hozták haza a verekedésből. Eső, dülő félben van a ház, torony. Félben maradni, félben hagyni. Félben szakadt munka, terv. Félben szakasztani valamit."
Felső-Marosmentén az özvegyembert félembernek nevezik.
Népdalok
Mit nékem egy almát két fele vágni...stb.
Piros almát nem jó kétfelé vágni,
Ha nem szeretsz, nem muszáj hozzám járni...
Három alma, meg egy fél, Kérettelek, nem jöttél
Ha nem jöttél, honn ültél, Leányok anyja lettél.
Nincs énnéköm egyebem a vesszőnél, Tisza vizét avval vágom kétfelé.
Tisza vize, ne vedd el az utamat, Keresem a rég elhagyott babámat!
Azt hittem, a babám szava mind igaz, Pedig annak fele szava sem igaz.
Fele széna, fele zab az árpának, Fele szava se igaz a babámnak.
Szólások és közmondások
•  Élőnek élő, a holtnak holt a fele.
•  Ennek már a fele is elég volna - Túl sok van a bajból, bánatból
•  Fele se tréfa - Ennek már a fele se tréfa, (így szólunk, ha valamilyen esemény, ügy komolyra fordul, amit addig nem vettünk kellően figyelembe, nem gondoltunk a fejleményekre, de még most éppen idejében vagyunk, s a továbbiakban óvatosnak , körültekintőnek kell lennünk. Elhangzik ez más esetben is. Pl. mulatás közben összeszólalkoznak, a vita egyre jobban elfajul, majd ölre, birokra mennek; ilyenkor a jelenlévők közül mondja valaki: Menjünk innen, ennek már a fele se tréfa.) Figyelmeztetésként hangzik el: ideje komolyan venni a dolgot.
•  Fele sírás, fele nevetés - Jó is van benne , meg rossz is
•  Felét ingyen, felét ajándékba
•  Itt a fele, köhögjünk = akkor mondják , mintegy föllélegezve, ha valamely nehéz munkának a java részét elvégezték , és egy kicsit meg akarnak pihenni.
•  Jó félben van
•  Jobb félútról visszatérni, mint rossz helyre érkezni - Helyesebb időben belátni a tévedést
•  Még fele sem táncolt a hajdúknak
• Ne neked fele, szaladj elfele - Menj csak el
• Néha jobb a fél, mint az egész - Jobb a kevesebbel beérni.
Titokban azt remélem, hogy Móser könyvének további fejezetivel is meg akarsz ismerkedni. Hidd el, érdemes. [S. L.]