Magyar Krónika
Nagyboldogasszonyt ünnepli a keresztény világ
Magyar Krónika 2022. 08. 17. gondolatokBARANYAI GÁBOR
ESEMÉNYEK Tovább
TERMÉSZETRAJZBÓL: KITŰNŐEgy írással foglalkozó emberre nem csekély szégyen, ha azt kell bevallania, hogy soha nem szokott álmodni. Hát ez az én esetem. Éppen ezért valósággal megdöbbentem, midőn tegnap éjjel megboldogult természetrajz tanárom kopasz feje tűnt fel előttem.
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A keresztény világ legnagyobb Mária-ünnepe minden év augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe. A katolikus egyházi ünnep a magyar állam történetének is kiemelkedő napja.
A hagyomány szerint Szent István ezen a napon ajánlotta fel országát és koronáját a Szűzanyának, és később ő is ezen a napon halt meg, 1038-ban. XV. Benedek pápa 1920-ban a repülősök védőszentjévé nyilvánította Máriát, ezért a Magyar Honvédség légiereje is Nagyboldogasszony napján tartja fegyvernemi ünnepét.

A katolikus egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: „A Szűzanya az a csillag, aki utat mutat nekünk. […] Ahogy a zsinat is tanítja, ő »a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára«” – emlékeztetett közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe. A magyar állam alapítója, Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep a katolikusok számára, amely nem szükségszerűen esik vasárnapra. Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.
Nemcsak a Magyar Katolikus Egyház, hanem a Magyar Honvédség légiereje is piros betűs ünnepként tarja számon a mai napot. XV. Benedek pápa 1920-ban a repülősök védőszentjévé nyilvánította Máriát. A pápa választása a loretói Szűz Máriához fűződő hagyományból indult ki, miszerint Mária názáreti házát angyalok szállították Illírián át egészen a Recanati területén lévő Loretóig.

 A XX. század elején a magyar katonai repülők is Szűz Máriát, a Nagyboldogasszonyt választották égi oltalmazójuknak. Ezért tartják Magyarországon augusztus 15-én a légierő és repülő fegyvernem napját. A fegyvernemi ünnepnap idén egybeesik az augusztus 20-i légi parádé gyakorlatával is. Szombaton, a Szent István-napi programsorozat részeként 9 órától légi parádét láthat a budapesti közönség a Duna felett. Ennek előkészítéseként lesz ma 13.30 és 15 óra között a légtérberepülés, katonai helikopterek és repülőgépek részvételével.