Magyar Krónika
A soha nem múló szerelem emléke, a Tádzs Mahal
Magyar Krónika 2023. 01. 08. gondolatokROBERT TAYLOR
ESEMÉNYEK Tovább
TERMÉSZETRAJZBÓL: KITŰNŐEgy írással foglalkozó emberre nem csekély szégyen, ha azt kell bevallania, hogy soha nem szokott álmodni. Hát ez az én esetem. Éppen ezért valósággal megdöbbentem, midőn tegnap éjjel megboldogult természetrajz tanárom kopasz feje tűnt fel előttem.
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
Ha valaki arra vállalkozik, hogy felsorolja az újkori világ építészeti csodáit, akkor szinte biztosan megemlíti India csodáját, a Tádzs Mahalt. Az épület alighanem a világ leghíresebb mauzóleuma, és többször szerepelt különféle építészeti toplistákon.
Sáh Dzsahán örökkévaló emléket kívánt emelni hőn szeretett feleségének, Mumtáz Mahalnak. A végeredményt tekintve ez alighanem sikerült is neki.

Öldöklés a trónért
A muszlimok ugyan már igen korán megjelentek hódítókként az indiai szubkontinensen, de az északnyugati területeket leszámítva ezek kevésbé érintették India egészét. Később viszont változott a helyzet többek között a Mogul Birodalomnak köszönhetően. A birodalmat Bábur, a nagy mongol hódító, Timur Lenk egyik leszármazottja alapította, és hamarosan India jelentős területeire kiterjesztette a hatalmát. A Mogul Birodalom stabilizálása Nagy Akbar sah (1556–1605) nevéhez fűződik, aki a további hódításai mellett megreformálta a közigazgatást, és vallási türelmet hirdetett.

Akbar nagyon kedvelte Khurram herceget, aki fiának harmadik legidősebb fia volt, olyannyira, hogy a nevét is tőle kapta. Az 1592-ben született herceget a nagyapja és annak egyik kedves felesége vette szárnyai alá. Itt tanulta meg a kultúra, az építészet és az irodalom szeretetét. Akbar halála után Khurram apja, Dzsahángír sah (1605–1627) szerezte meg a mogul trónt. A moguloknál nem létezett elsőszülöttség, így az kaparintotta meg a trónust, aki sikeresebben gyűjtött szövetségeseket. Dzsahángírnak a saját fiával, Khurram bátyjával szemben sikerült ezt véghez vinnie.

Dzsahángír uralkodása alatt Khurramnak különböző feladatokat kellett teljesítenie, többek között katonai vállalkozásokat bíztak rá. Egy sikeres hadjárat után, 1617-ben kapta meg apjától a Sáh Dzsahán nevet, amely perzsa nyelven a „világ királyát” jelentette. Egy ideig úgy tűnt, hogy ő lesz Dzsahángír utóda, ám apja felesége, a perzsa születésű Núr Dzsahán egyre nagyobb befolyást szerzett az iszákos és ópiumfüggő Dzsahángír udvarában. Ő az első házasságából született lányát és annak férjét, Sáh Dzsahán öccsét, Shahryart támogatta. Értelemszerűen szembehelyezkedett magával Sáh Dzsahánnal, és azokkal, akik inkább benne látták meg a következő mogul uralkodót.

Amikor Dzsahángír meghalt, egy rövid közjátékot követően végül Sáh Dzsahán ragadta magához a hatalmat, és ellenfeleit – beleértve a testvérét és annak gyermekeit – kivégeztette. Abban, hogy ez így alakult, nagy szerep jutott Sáh Dzsahán apósának, Aszaf Khánnak, aki Núr Dzsahán testvére volt. Igazán híressé mégsem ő, hanem a lánya, Mumtáz Mahal vált.

A szeretett feleség
Sáh Dzsahán szeretett feleségéről elsősorban azokból a forrásokból tudunk, amelyekre a férje még befolyással bírt. Ezek alapján Mumtáz Mahal, eredeti nevén Ardzsumán Banu Bégum egy perzsa család sarja volt, 1607-ben jegyezte el a lányt Khurram herceg. Ő lett élete nagy szerelme, akit később Mumtáz Mahalnak, azaz a „palota ékkövének” nevezett el. A többi feleségével Sáh Dzsahán legfeljebb annyit foglalkozott, amennyit az uralkodói kötelesség előírt. A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. nyár számában olvasható.