TERMÉSZETRAJZBÓL: KITŰNŐEgy írással foglalkozó emberre nem csekély szégyen, ha azt kell bevallania, hogy soha nem szokott álmodni. Hát ez az én esetem. Éppen ezért valósággal megdöbbentem, midőn tegnap éjjel megboldogult természetrajz tanárom kopasz feje tűnt fel előttem. 
Fotó: Karnok Csaba
A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a hívek a Szentlélek kiáradását ünneplik meg, ez az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, amit május 10-e és június 13-a között tartunk. Pünkösd húsvét után a legrégibb keresztény ünnep, ami már az Ószövetségben is jelen van. Miként arról a Katolikus.hu is beszámolt: húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet későbbi korok ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) mondtak. Ebből ered az ünnep magyar elnevezése. Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt pünkösdnek. Kezdetben aratási ünnep volt, amikor az első termést felajánlották Istennek. Később – Jézus korában már bizonyosan –, új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, az addigi ünnepnek a tartalmát is gazdagította, mert ekkortól a törvény már nemcsak kőtáblán volt jelen, hanem az Őt befogadó emberek szívében is.
Mit ünneplünk pünkösdkor?
A keresztények kezdettől fogva húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet keleten és nyugaton egyaránt ünnepeltek. Már a IV. században több említést tettek az ünnepről.
Pünkösd napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője, az egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események – miként a Katolikus.hu írta – Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek. A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei rögzíti.
A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolta össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.
Pünkösd vigíliáján, előestéjén szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek. Rómában hagyományosan a város püspöke, azaz a pápa vezetésével tartják a pünkösdi virrasztást. Pünkösdhétfőn Ferenc pápa 2018-ban hozott döntésének megfelelően az egyház a Boldogságos Szűz Mária, az egyház Anyja liturgikus emléknapját ünnepli. Ezen a napon a hívek Máriához fordulnak.
Meg kell tanulnunk, hogy van egy olyan sziklára épült közösség, amelyben mindenkinek helye van – Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány provinciálisa.
Keresztény és pogány elemek
A pünkösdhöz kapcsolódóan számos népszokás él, ezekben keverednek a keresztény és az ősi pogány, ókori (római) elemek. Ezekben a szokásokban a termékenység, a nász ünnepe és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdirózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. A Római Birodalomban május hónapban tartották a Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője.
Pünkösdöltek tavaly Hódmezővásárhelyen a Corvin Mátyás Szakképző Iskola diákjai. Fotó: Karnok Csaba
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások közé tartozik a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdölés és a pünkösdi királynéjárás.
A pünkösdi királyválasztás a középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen kiválasztják a megfelelő legényt, aki később a többieket vezeti. A pünkösdi király régebben minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.
Régi szokás a cucorkázás
A pünkösdi királynéjárás, pünkösdjárás, pünkösdköszöntés, cucorkázás a lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője a Dunántúlon. Megkülönböztetett szereplője a legkisebb, legszebb lány a pünkösdi királyné vagy más elnevezései szerint: királynéasszony, kiskirályné, cucorka.
A szokás fő mozzanatai, a csapat házról házra jár, amelynek során négy vagy több kislány vezet egy egyet, a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét, akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal. A kislány fehér ruhát, fején virágkoszorút visel, néhol rózsaszirmokat hint maga körül. A kis királynő feje fölé piros vagy piros mintás kendőt feszítenek ki, vagy fátyollal borítják be.
Az ének közben mozdulatlan állnak, vagy lassan körbejárják a királynét, és közben termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik: „Ekkora legyen a kendtek kendere”. Ha valaki nem szívesen látja őket, gyorsan leguggoltatják a királynőt, hogy ne nőjön meg a kendere az illetőnek.
A pünkösdölés a pünkösdi királynéjárás egyik változata, ami egy énekes-táncos adománygyűjtő népszokás az Alföldön. Ekkor a pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek vagy fiatalok csapata énekelve-táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.
Magyarországon a pünkösdhétfő 1993-tól munkaszüneti nap.
Ennek hátterében az áll, hogy a rendszerváltáskor és azt követő években fontos változások voltak a naptárunkban. November 7-e, a „nagy októberi szocialista forradalom” évfordulója 1988-ban volt Magyarországon utoljára hivatalos ünnep és munkaszüneti nap.
Ezt még az államszocializmus végén eltörölték, és helyette lett hivatalos ünnep és munkaszüneti nap március 15. E logika mentén váltotta április 4-ét, „Magyarország felszabadulásának napját” október 23-a, amit 1991-ben ünnepelt meg először az ország. S szintén az Antall-kormány idején döntöttek arról is, hogy pünkösdhétfő legyen munkaszüneti nap, ami így immáron harminc éve „piros betűs” ünnep.