Pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe húsvét és karácsony után, ekkor a hívek a Szentlélek eljövetelét ünneplik meg. Pünkösdhöz számos népszokás kapcsolódik, többek között a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdi királynéjárás vagy a pünkösdölés, ezek mára jobbára visszaszorultak. Az ünneplést, pihenést szolgálja, hogy pünkösdhétfő harminc éve, 1993 óta munkaszüneti nap.

A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a hívek a Szentlélek kiáradását ünneplik meg, ez az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, amit május 10-e és június 13-a között tartunk. Pünkösd húsvét után a legrégibb keresztény ünnep, ami már az Ószövetségben is jelen van. Miként arról a Katolikus.hu is beszámolt: húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet későbbi korok ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) mondtak. Ebből ered az ünnep magyar elnevezése. Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt pünkösdnek. Kezdetben aratási ünnep volt, amikor az első termést felajánlották Istennek. Később – Jézus korában már bizonyosan –, új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, az addigi ünnepnek a tartalmát is gazdagította, mert ekkortól a törvény már nemcsak kőtáblán volt jelen, hanem az Őt befogadó emberek szívében is.

Mit ünneplünk pünkösdkor?
A keresztények kezdettől fogva húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet keleten és nyugaton egyaránt ünnepeltek. Már a IV. században több említést tettek az ünnepről.
Pünkösd napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője, az egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események – miként a Katolikus.hu írta – Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek. A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei rögzíti.
A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolta össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.
Pünkösd vigíliáján, előestéjén szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek. Rómában hagyományosan a város püspöke, azaz a pápa vezetésével tartják a pünkösdi virrasztást. Pünkösdhétfőn Ferenc pápa 2018-ban hozott döntésének megfelelően az egyház a Boldogságos Szűz Mária, az egyház Anyja liturgikus emléknapját ünnepli. Ezen a napon a hívek Máriához fordulnak.

Meg kell tanulnunk, hogy van egy olyan sziklára épült közösség, amelyben mindenkinek helye van – Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány provinciálisa.

Keresztény és pogány elemek
A pünkösdhöz kapcsolódóan számos népszokás él, ezekben keverednek a keresztény és az ősi pogány, ókori (római) elemek. Ezekben a szokásokban a termékenység, a nász ünnepe és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdirózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. A Római Birodalomban május hónapban tartották a Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. 
Pünkösdöltek tavaly Hódmezővásárhelyen a Corvin Mátyás Szakképző Iskola diákjai. Fotó: Karnok Csaba
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások közé tartozik a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdölés és a pünkösdi királynéjárás. 
A pünkösdi királyválasztás a középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen kiválasztják a megfelelő legényt, aki később a többieket vezeti. A pünkösdi király régebben minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Régi szokás a cucorkázás
A pünkösdi királynéjárás, pünkösdjárás, pünkösdköszöntés, cucorkázás a lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője a Dunántúlon. Megkülönböztetett szereplője a legkisebb, legszebb lány a pünkösdi királyné vagy más elnevezései szerint: királynéasszony, kiskirályné, cucorka.
A szokás fő mozzanatai, a csapat házról házra jár, amelynek során négy vagy több kislány vezet egy egyet, a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét, akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal. A kislány fehér ruhát, fején virágkoszorút visel, néhol rózsaszirmokat hint maga körül. A kis királynő feje fölé piros vagy piros mintás kendőt feszítenek ki, vagy fátyollal borítják be.
Az ének közben mozdulatlan állnak, vagy lassan körbejárják a királynét, és közben termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik: „Ekkora legyen a kendtek kendere”. Ha valaki nem szívesen látja őket, gyorsan leguggoltatják a királynőt, hogy ne nőjön meg a kendere az illetőnek.

Harminc éve munkaszüneti nap 
A pünkösdölés a pünkösdi királynéjárás egyik változata, ami egy énekes-táncos adománygyűjtő népszokás az Alföldön. Ekkor a pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek vagy fiatalok csapata énekelve-táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.
Magyarországon a pünkösdhétfő 1993-tól munkaszüneti nap.

Ennek hátterében az áll, hogy a rendszerváltáskor és azt követő években fontos változások voltak a naptárunkban. November 7-e, a „nagy októberi szocialista forradalom” évfordulója 1988-ban volt Magyarországon utoljára hivatalos ünnep és munkaszüneti nap.

Ezt még az államszocializmus végén eltörölték, és helyette lett hivatalos ünnep és munkaszüneti nap március 15. E logika mentén váltotta április 4-ét, „Magyarország felszabadulásának napját” október 23-a, amit 1991-ben ünnepelt meg először az ország. S szintén az Antall-kormány idején döntöttek arról is, hogy pünkösdhétfő legyen munkaszüneti nap, ami így immáron harminc éve „piros betűs” ünnep.