Ennek alapján állítom azt, hogy „békeidőben” már folyamatban volt az európai egységesülés, amit ma olyan sok akadályba ütközik. Gyerekkorom emléke ez a „békeidőben” szó, amit oly sokszor hallottam idősektől. Merthogy akkor az élet természetes rendje volt az emberi találékonyság csodálatos eszközén, a vaspályán száguldó vonaton bejárni Európát, szabadon, veszély nélkül.

Beteljesedett Petőfi jóslata Vasúton című költeményéből:
Száz vasútat, ezeret!                                                             
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.
 
Ezek a föld erei,
Bennök árad a műveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.
 
Miért nem csináltatok
Eddig is már?... vas hiányzott?
Törjetek szét minden láncot,
Majd lesz elég vasatok.

Valóban, Európát, mint együvé tartozó földrészt, a vasút valósította meg. Akkor még nem érzékelhették Európa polgárai, hogy ez a fejlődés rövidesen a végzetévé válik a nagy élménynek, a szabadon beutazható Európának, az emberi történelem legígéretesebb fejleményének – mint azt látni fogjuk.

Európa a világ szellemi műhelye volt. Érzékelésül itt csak egy várost, csak a zenei életet említve utalunk a nagy történelmi életre rendelt Európára: Weimar: a klasszikusok és nagy szellemek városa. Goethe és Schiller, Herder és Wieland, Nietzsche, Fürnberg, Liszt, Bach, Cornelius, Gropius, Feininger, Klee, a nagy nevek Weimarban, a német és európai szellemi történelem jeléül. És ez csak egy a kultúrközpont városok közül.

Magyarország sem maradt ki a vasútalkotta fejlődésből. A XIX. századi nagy európai föllendülés idejére a magyar politikai zsenialitás-alkotta duális nagyhatalom egyikeként részesült a fejlődésben, abban a korban, amikor a nagy állami egységekben valósult meg az ipari-kereskedelmi fellendülés. A Szent Korona-királyság új fényben ragyogott fel, emlékeztetőül, hogy egykor alapító részese volt a kereszténységben egyesülő Európának, tehát az Európa-alkotók egyike.

Európa veszélyes vetélytárssá nőtt az Atlanti óceán partvidéki hatalmainak gyarmatbirodalmán világhatalmi tényezővé vált bankárvilág számára.
Milyen letarolt proletár szellemi posvánnyá aljasodott mindez a XX. században, ahol korábban a szabadság eszmeisége teremtett példát az élhető világról.

Szétroncsoltatásával Európa is arra emlékezhet, hogy végetért világvezető szerepe.  Nem saját hibájából, hanem Európán kívüli idegen hatalom fegyveres ereje terítette le. Amely távoli hatalom – mégegy letarolással – azóta is jelen van meghatározóan Európában, katonailag, politikailag, gazdaságilag egyaránt.
„Békében!” Ez a fogalom eltűnt Európa népe részére. Azóta adódik néha fegyvernyugvási időszak, de a nemzetközi politika romlott világában a békétlenség mindennapi életük bontó eleme.

Mivé lett az az európainak lenni tudat, ami az én nagyszüleimnek olyan természetes volt, mai szóval az identitás, amit a vasúthálózat alkotott meg Skandináviától Sziciliáig, Hispániától a Dardanellákig. Más nyelvek, más szokások, más viselet, más ételek, ezek fölött a művészet, tudomány, irodalom égboltja feszült, ez volt Európa. 1914-et követően Európa fiataljai már csak csak katonaként, hadifogolyként, hősi halottként jutottak el másik országba, ami akkor már „idegen ország” volt és sokáig az is maradt.

Közép-Európa szenvedte el a legtöbbet, a békebeli határok sehol sem maradtak meg, sok új határ a többség számára átléphetetlen volt. A leszakított etnikumok rendezhetetlen sorsa állandósítja a békétlenséget.
Európának ebből a fogságból ki kellene törnie. Ami csak erőinek egységesítésével lehetséges. Történelmi parancs az európai nemzetek erős, egységes fellépésre képes szövetsége, amelyben összeadódik a felszabaduláshoz szükséges erő.

A képlet egyszerű volna, ha nem bonyolítaná a képet az egységet megbontó  belső ellentét. Már a kezdet is mutatta, a külső támadóknak voltak belső szövetségesei. Végül Európa áruló gyarmattartó országai is részesültek az összeomlás keserveiben. De emberi természet, beállni az erősek szolgálatába. Csak hűségüket kellett áttelepíteni olyan eszmék megvallásával, amelyek világpolgárságot hirdetnek, a nemzet iránti hűség ellenében. Ilyen most az atlantai alkalmazotti kötődés liberalista szellemi hűsége, szemben a populistázott, nacionalistázott kirekesztéssel.

Teljes identitászavar Európában az amerikai katonai-politikai-gazdasági jelenlétet szövetségesi állapotnak tekinteni. Abszurditás az amerikai katonai megszállás idején amerikai érdekekre alapított Európai Uniót ilyen szerepben véglegesíteni,  felépítésében azonossá alakítani az Amerikai Egyesült Államokkal. 

Ismerjük az alapító atyák szándékait. Tetszik–nemtetszik, az EU, amikor megalakult, még egészen természetesen a tagországok közös intézményeként jött létre, amelyben a létező államok szuverenitásuknak csak egy részét adták a közös vállalkozásba. Ezt az intézményrendet követte az EU a szovet állam összeomlását követően az unió keleti országokkal történt bővítésekor is. Ezért volt elfogadható Magyarország részéről is 2004-ben. Ezért jelenti ki Orbán Viktor, hogy minden ellenvetésünkkel szemben Magyarország benn marad az unióban, mert arra szükség van. A problémát a változásra ütemezett törekvések okozzák, azok szorgalmazója az Európai Bizottság.

A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Európai Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. A testület magyar tagja Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztos. A Bizottság egyik legfőbb hatásköre, hogy jogszabályokat javasolhat (kvázi jogszabály-kezdeményezési monopóliuma van), aminek elfogadásáról főszabály szerint az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa dönt.

Az Európai Bizottság politikai irányzatával van baj. A Bizottság politikai elvek megvalósításának eszközévé teszi a szervezetet, érzéketlen az európaiság lényegét adó eszmeiség iránt. A Bizottság, nagyobb részében liberalista elvhűséggel, a globalizmust gauleiteri módon szolgálja. Ôk a kapunyitói az uniformizáció, a globalizáció, az amerikanizmus programjainak. Egyre-másra úgy viselkedik ez a pártemberekből álló társaság, mint egy szupranacionalista intézmény, amelynek antinacionalista feladatai vannak.

Nagy szerepe van a Bizottságnak az Európai Unió tervezett átalakítása előkészítésében. Az átalakítás kérdése állandóan napirenden van a liberálista, globalista szemléletű tagok részéről az unió egész szervezeti állagában. Európa jelenlegi politikai vezetése megbukott, az európai biztonság helyreállításához alapvető változásokra van szükség – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn, 2016. július 23-án a 27-ik Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában.

A miniszterelnök több ezres hallgatóság előtt kifejtette: a bevándorlási válság, terrortámadások, a brit kilépés közepette Európában napról-napra nő a félelem, a polgárokban elhatalmasodik az érzés, hogy bizonytalan a jövő. Megállapította: elitválság és demokráciaválság van Európában és a nyugati világban. Kimondta – ahhoz, hogy eltűnjön a félelem és bizonytalanság, az unióban minden gondolatot, politikai akciót és kezde-ményezést, amely hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól, meg kell állítani, ezt a politikát abba kell hagyni, a nemzeti szuverenitás visszaszorítása az európai jogkörök javára egyike a legnagyobb veszedelmeknek Európában.

Az Európai Unió politikusai ennek pont az ellenkezőjét akarják megva-lósítani. Az uniós külügyekért felelős európai biztos nem is tagadja, hogy ebben a kérdésben George Soros pénzügyi és politikai manipulátor tanácsait (utasításait) követi.

Uniós körökben ezt tagadják – érthető, hiszen milyen képviseleti szervezet az, amit kívülről irányít egy kétes hírű nemzetközi pénzhatalmi személy, aki notórius beavatkozó számos ország belső rendje ellenében. Azonban egy egészen friss információ ezt megcáfolja:

Az Index jelenti 2018. február 1-én:
Az EU-biztos felfedte, miről beszélget évek óta Soros Györggyel
– Húsz éve arról beszélget Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és Soros György, hogyan lehetne közelebb hozni egymáshoz Európa széttagolt részeit.  Az Európai Bizottság naptárában szerepel, hogy Soros György csütörtökön találkozott Margrethe Vestager és Frans Timmermans uniós biztosokkal. A közmédia sajtótájékoztatón megkérdeztük Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, hogy miről szólt a tárgyalásuk.
Már legalább húsz éve, időről időre beszélek Soros Györggyel, és a téma mindig ugyanaz, hogyan segíthetünk abban, hogy Európa szorosabban összetartson. Azzal a felismeréssel kezdődött, hogy habár Európa kettéosztottsága megszűnt, de ahhoz, hogy Európa két fele valóban közelebb kerüljön egymáshoz, sokat kell dolgozni és sok erőfeszítést kell tenni. Soros György az elejétől kezdve elkötelezett volt ez iránt a cél iránt, és valamilyen formában nekem is mindig ez volt a feladatom. Timmermans hozzátette, hogy szerinte Európa legnagyobb érdeme, hogy véget ért Európa megosztottsága.Kiváltságosnak érzem magam, hogy ezért a célért dolgozhatok már évtizedek óta, és ezután is folytatni fogom erről Soros Györggyel a megbeszéléseket. Arról, hogy merre tartunk, hogy mi történik Közép- és Kelet-Európában, hogy mi történik Nyugat-Európában, a Balkánon, milyen fejlődést látnánk szívesen. Egy ilyen eszmecserét folytattunk ma reggel, és ilyen eszmecserét folytatunk már hosszú-hosszú évek óta. Timmermans arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a találkozó szerepelt a naptárában, mindenki számára nyilvános volt a ténye. Azt mondta: határozottan állíthatom, hogy az együttműködés Soros úrral mindig nagyon konstruktív volt. Elkötelezettsége a nyílt társadalom, a jogállamiság és a demokrácia iránt az én szememben Európa javát szolgálja. *
Soros Európa ellensége, az inváziós migráns-áradat szervezője, az Európai Unió irányításában meghatározó szereplő.
Európa veszélyeztetettsége súlyosabb és mélyebb probléma, mint a brüsszeli fertőzés kezelése. Nem Brüsszelből fog elindulni a változás.
Európa elárasztása annyira világosan látható monumentális gonoszság, hogy nem nehéz megjósolni, Európa népei előbb-utóbb elsöprik a politikai exaltáltság hitvány pártjait a kormányhatalomból. Ebben a felvonásban ismét a magyarok lesznek a példamutatók.
Nem lehet épeszű az a szavazó, aki arra szavaz, hogy engedjék be a muzulmán áradatot. Ennél világosabb választási képlet még nem volt.
*
Ha mindezideig késett is az elveszített európai identitás felújulása, a migrációs áradat nyomán minden logika szerint fel kell ébredjen Európa népeiben az életviteli, moralitási kétféleség létveszélyeztető demonstrációjának sokkhatásában a legelemibb védekezési reflex olyan megfogalmazása, hogy – európai vagyok, egy az ötszáz millióból, és európai akarok maradni, szemben minden idegen nyomulással.

Megjelent a Magyar Élet 2018. február 22-i számában