A tavasz kezdetét jelzi, hogy a nappalok hosszabbodnak, a hőmérséklet szép fokozatosan emelkedik, többet süt a nap, és természetesen mindez közérzetünkre is pozitívan hat. Sokszor azonban ekkorra már a testünk raktárai lemerülnek, energiahiányossá válunk és megjelenik a tavaszi fáradtság.

Őseink, nagyapáink és dédapáink még tudták, hogy kell ünnepelni a tavasz megérkeztét, a fény kiáradását, készen kell állni arra az újjászületésre, amely az embert körülvevő világban is megmutatkozik. Ezért szép ma is ez az ünnep, a maga jelképrendszerével együtt, ám ha lemondunk a hagyományainkról, a lelki szokásgyakorlásainkról, Illyés Gyula gondolatainak a szimbolikáját se fogjuk érteni:a szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol A húsvét – összefüggésben a pünkösddel – a tavaszi ünnepkör nagy egyházi ünnepe, közöttük is az egyik legfontosabb, mindemellett nagyon régi, kereszténység előtti hagyományokat is megőrzött, s számtalan pogány elem megjelenik benne, melyek a tavaszvárással és tavaszköszöntéssel kapcsolatosak. Évszázadokra keretet és viselkedésmintát adott a nép számára, szokásrendjével, szimbólumrendszerével komoly erkölcsi és szellemi nevelőerővel bírt. Ezért is szomorú, amikor azt hallani, hogy sokfelé már alig fordítanak rá figyelmet, a hagyományokat nem őrzik, szimbolikáját nem ismerik, nem értve az ünnep lényegét és üzenetét sem. József Attila: Tavasz van! Gyönyörű! Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.
Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás!
Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

Végh György: Virághozó április

Elmúlt a tél, itt a tavasz,
minden bokor újra éled,
a földből a virágokat
előhúzzák a tündérek.
Április is segít nekik,
megáll minden kicsi fánál-
virágot tűz mindenhová:
tavasz van ott, merre járt már.
Virágot hint a friss szélbe,
száll a színek zivatarja-
s merre elmegy, a kopár föld
virágoktól tarkabarka.