Azt olvastam valahol, hogy a Nagyhét után most itt a nagy hét! Valóban ez a hét a legizgalmasabb és legfontosabb hete a 2014-2022 közötti nyolc évnek. Most vasárnap hihetetlenül fontos döntés vár ránk. Nem is tudom, nem is lehet eldönteni, hogy melyik témakör a nagyobb jelentőségű.

Nem kampányol ugyan az ellenzék vele, de ismerve a Nyugathoz való hozzáállásukat, ha kormányra kerülnének, nálunk is utat nyitnának a nemek közi egyenlőség helyes elvéből elkorcsosult gender teóriának. Ennek minden józanságot nélkülöző jellegéről aligha kell beszélni. Azt gondolom, hogy aki szerint az ember neme szabadon választható, az nincs tisztába sem az ember természetével, sem azokkal a veszélyekkel, amit ez a hóbort rázúdít a társadalomra.
Tovább lépve igen hosszú listát kellene írnom azokról adolgokról, amelyek megszűnnének vagy csak erős társadalmi nyomással maradhatnának meg, ha egy olyan kormány irányítaná az országot, amelynek egyetlen mondanivalója, hogy amit Orbán alkotott az rossz. Nem kell munkára szoktatni az embereket, hiszen a segélyből élő jobban kézben tartható, irányítható, hogy csak egy szempontot említsek. Tagadásból nem jutunk előre.

A végére hagytam, ami talán a legfontosabb, de ami amúgy a közbeszédben most az első helyet foglalja el, a népvándorlás és a terrorizmus veszélyét. Az első és ezen harmadik pont Közép-Európa roppant felelőssége, s ebben a közös fellépésben összecsiszolódhatnak úgy a régió kormányai, hogy a Trianon miatt konfrontáció helyét átveheti majd az együtt/egymás mellett élés szabályozott formája. Hülyék persze mindig lesznek, s az évforduló közelsége lendületbe hozta máris őket. Ne engedjük, hogy olyan kormányunk legyen, amelyik ezeknek a szomszéd országok nacionalistáinak szája íze szerint képzeli a szomszédainkkal való kapcsolatokat. Mi inkább a szomszédok legjobbjaival szeretnénk együttműködni. Hiszen nekünk fontos a magyar nemzet Trianonban szétszakított egysége. Olyan korszak következik, amelyben a nemzetekre roppant felelősség hárul. Ide másolok egy részletet Kocsis Fülöp érsek-metropolita egyik beszédéből. Az idézet elején az érsek Ferenc pápa szavait idézi, aki egyes megtévesztettek szerint migránssimogató. De figyeld meg ezt:

„Az iszlamizálódás nagyon, nagyon súlyos veszélyt jelent egész Európára. Az kétségtelen, hogy erre nagyon oda kell figyelni. Ezzel párhuzamosan nehéz megmondani, hogy melyik tényező hat jobban, egyik a másikára, a kereszténytelenedés jelensége ugyanilyen óriási veszélyt jelent. Mit tehetünk? Erre – sok-sok más tényező mellett – az egyik legfontosabb törekvés, hogy Európa és benne a nemzetek önmagukra találjanak. Az identitásukat újra megtalálják és képviseljék.”

Mindnyájunk számára meglepő volt Ferenc pápának ez a nagyon nyílt és szókimondó álláspontja, mert a kommunikációban nem ez jön át. Már pedig ez nagyon fontos. Hosszan beszélt arról, hogy az egyes személyeknek, családoknak, fiataloknak, nemzedékeknek, de az országok vezetőinek is súlyos kötelessége, feladata az, hogy ön¬magunkra találjunk, hogy önmagunk legyünk. Hogy ne a globalizálódó szellemiség uralkodjon el az emberi fejekben, ami felold mindent, az egyént, a nemzeti értékeket, a keresztény értékeket, hanem merjünk önmagunkká válni, és kivált - ismétlem - az egyes nemzetek találják meg újra a saját önazonosságukat, mert ez is feloldódóban van ebben a mai világban.

Nem is tudom, hogy lehetne-e ennél bátorítóbb, és lényegesebb üzenete a katolikus egyházfőnek. Látva a ruszin kisebbséget, eszünkbe juthat a nem annyira ősi székely himnusz – a harmincas években született ének – hogy maroknyi székely porlik, mint a szikla. Ez nem csak a székelyekre vonatkozik. Éppen úgy elmondható a ruszinságra, a magyarországira is és az anyaország határain túl élőkre. Mi másban reménykedhetnénk, mint a történelem Urában, aki kézben tartja az eseményeket és a folyamatokat? Ha vele együttműködünk, akkor van reményünk, és azt mondom, hogy csak akkor van reményünk arra, hogy mindazok az értékek, amelyeket Ő maga bízott ránk, illetve amit őseinken keresztül kaptunk, az tovább él. A fölismert értékeket értékelni és továbbadni súlyos kötelessége minden embernek, kivált azoknak a nemzeteknek, nemzetiségieknek, amelyek súlyos támadásoknak vannak kitéve.