Valami homályos sejtés meg él az emberekben, hogy ez az ünnep Jézus Krisztus születésének az ünnepe. A hangulatos karácsonyi zene, s a templomok hirdetése erre emlékeztet. Ez a tény azonban a múlt legendái közé tartozik a modern ember számára, aminek szinte semmi befolyása nincs már életére, gondolkozására és magatartására.
Midas királyról egy ókori legenda beszél. Az istenek azzal a képesseggel ajándékozták meg – vagy verték meg – , hogy minden, amihez hozzányúlt, rögvest arannyá változott. Egyszer, óvatlanul, hőn szeretett lányát érintette meg, aki rögtön aranybálvánnyá változott. A mai ember forditott Midas király, azaz minden amihez nul elromlik a kezében; az arany vassá válik, az értékek pelyvává és pozdorjává. Igy vagyunk a vallással is – ez is megromlik az ember kezén. Ezt bizonyitja az amit karácsonyból csináltunk: az egyik legszentebb ünnepet világi örömünneppé sikerült átalakitanunk – rontanunk, amelynek már csak a külső formái vannak meg – a belső, eredeti tartalom nélkül.
Ezért fontos felidézni karácsony ôsi, eredeti jelentését. Ezt legjobban a János evangéliumából vett ige fejezi ki: ,,Az Ige testté lett" (I. rész 14. vers). Nézzük meg, mit jelent ez.
A görög filozófusok, főképpen az Alexandriai Philón, görögül tanító zsidó filozófus, Jézus kortársa (Kr.e. 25 – Kr.u. 45) fejlesztette ki az ,,Ige" – ahogy ôk mondták, a ,,Logosz" fogalmát. Feltételezték ugyanis, hogy kell lennie egy közvetitônek a mozdulatlan és változatlan Isten és a világ között. Úgy vélték, hogy Isten nem foglalkozik közvetve a világgal, hanem csak egy közvetitő révén, mert a mozgás Isten tökéletességének rovására menne. Isten tehát “mozdulatlan mozgatója” (Arisztotelesz Kr.e. 384 – 322) a világnak, azaz közvetítíő révén. Ez a mediátor az ,,isteni logosz", mely Isten gondoltainak kisugárzása – a gondolkodás pedig nem mozgás! Azaz a “Logosz” Isten gondolatait, terveit, szándékát, akaratát közvetíti a világ felé és valósitja is meg. Keresztény teológusok átvették és Krisztusra alkalmazták Philón Logosz fogalmát. Tették ezt azért, hogy a klasszikus hellén műveltségü ókori ember jobban megértse, hogy ki is Jézus Krisztus valójában. A keresztény teológia történetében ez az első eset, hogy a keresztény üzenetet egy filozófiai fogalom segítségével tették érthetővé és elfogadhatóvá, s ezáltal győzdelmessé!
A keresztény teologiában Krisztus mint Logosz azt jelenti, hogy Jézus Krisztusban Istennek a világgal kapcsolatos gondolata, terve és szándéka valósult meg. Istennek terve a világgal az, hogy örök szeretetétól indittatva nem akarta, hogy a világ – és benne az ember – örökké bűnben s tőle távol elveszett állapotban és kárhozatban maradjonl. Hanem ezt a világot vissza akarta forditani maga felé, azért, hogy a teremtésbeli célja a világnak így valóra váljon. A megváltásnak ezt a munkáját vállalta a Fiú Isten, aki emberi testbe öltözve eljött az első karácsonykor, hogy ezt a világot visszavezesse Istenhez. Önmagát ajánlotta fel mint tiszta áldozatot az emberiség bünéért a golgotai kereszten. Mindaz, aki hisz ebben az emberért hozott helyettes áldozatban s bűnös életútját megtagadva Istenhez tér s életében a Megváltót követi az az ember az üdvösség útján jár.
A kérdés felmerül: vajon szüksége van-e a mai, modern embernek erre a Megváltóra és erre a megváltásra? Sokan úgy vélik: nincs! Azonban, ha tárgyilagosan szétnézünk ebben a vllágban, lehetetlen nem látnunk, hogy ez a világ és benne az ember milyen tragikus helyzetben van. A múlt században két világháború, azóta száz helyi háború szedte és most már a terrorizmus is szedi áldozatait. Soha az emberiség történelme folyamán annyi ember nem esett háborúk áldozatává, mint ebben a modernnek es haladónak mondott világban. Elnyomás, éhezés, igazságtalanság, bűnözés és az emberi életnek olyan tömeges semmibevétele soha nem ért el olyan fokot, mint a mi korunkban. És soha nem volt annyira kilátástalan az emberiség helyzete: a harmadik világháború fenyegető réme egyre növekszik. A modern ember feszültségek, félelmek között él, elvesztette életének igazi értelmét, kapkod és nyugtalanná vált. A világ javaival igyekszik meggazdagodni és lelkében üres marad.
Vajon felismerjük-e, hogy rajtunk nem filozófiák és ideológiák segítenek, nem is a magunk tehetsége és ügyessége, hanem egy radikális fordulat: megtérés Krisztushoz. Belülről kell megváltoznunk, hogy a világ văltozzon. Nem a világot kell megváltoztatni, hanem magunkat. A belülről megváltozott emberiség majd megváltoztatja a világot is maga körül.
Karácsony ma ott van, ahol emberek felismerik ezt. Krisztus útmutatása nyomăn Istenhez térnek, Krisztus átján járnak, azaz, akik őt befogadják. Krisztus ma is testet akar ölteni – bennünk!