A népszokások közül mindenkinek ismerősen cseng a locsolkodás és a tojásfestés, de a húsvéti hagyományok ennél sokkal színesebbek.

– A történelmi Magyarország különböző tájékain rengeteg húsvéttal kapcsolatos népszokás létezik – kezdte az ünnepi tradíciók ismertetését Bali János etnológus. Nagyböjt alatt a felvidéken található Ipolyvarbón a mancsozás volt a lányok és legények kedvelt játéka, amelyet csoportosan játszottak, a játék eszközei pedig botok és golyók voltak.

A magasba dobott golyót kellett az ütővel eltalálni, akinek nem sikerült, kiesett a játékból. A cifra mancsozóbotot a legények faragták a nekik tetsző lányoknak.

Virágvasárnapon, ha nagy vihar tombol, az andrásfalvi székelyek a mai napig szentelt barkát gyújtanak, hogy a házat "megfüstölje", és "akkor nem csap be a menkő". Szintén a mai Románia területén található Péterfalván a rontás ellen szentelt barkával füstölik meg az ólak belsejét, míg a felvidéki Tajtiban a kert földjébe tűzik le a barkát, hogy elűzze onnan a férgeket.

A néprajzkutató szavai szerint vasárnap nagy szerepe volt a víznek is: innen alakult ki a locsolkodás szokása is. A locsolóvers és a kölni használata azonban már új keletű szokás.

Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották a jégeső és veszedelem ellen. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe és úgy mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Moldvai magyaroknál ezt a piros tojást mindenkinek a másik homlokához kellett ütni, hogy ne fájjon a feje.

Az ünnepi hétfőn helyileg kialakított hagyományos formái voltak a húsvéti locsolásnak. Például az Ipoly vidékén már előző este jártak a legények, ez volt az úgynevezett tojáshajtás. Lányos házanként 8-10 tojást szedtek össze. Előre megbeszélt háznál szalonnát kaptak, ott a tojásrántottát elkészítették és megették.

A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamilyen oknál fogva haragudtak. Ezután indultak el locsolni. Külön jártak locsolni a még legényszámba nem vett fiúk a kereszt­anyjukhoz és a rokon lányokhoz. Erdélyben zászlós felvonulást is rendeztek ezen a napon.

Az ünnepkör zárása a fehérvasárnap – mutat rá Bali –, amelyhez szintén sok érdekes szokás kapcsolódik: a moldvai magyaroknál is a szertartásos barátságkötés szokása, a komálás, mátkálás.

A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. A komatálat a nagyobb lányok küldték el a választott barátnőjükhöz, verssel beköszöntve. A kapott ajándékokat, ha elfogadták, kicserélték, a kapott bort megitták, és az üveget a sajátjukkal töltötték fel, és úgy küldték vissza.
MTI