Európában továbbra is heves vitákat generál az uniós szinten megvalósuló vakcinabeszerzés- és szétosztás. Kurz a hetekben sérelmezte az EU ehhez kapcsolódó, jelenlegi mechanizmusát, ezután pedig öt kollégájával – egészen pontosan Csehország, Szlovénia, Lettország, Horvátország és Bulgária vezetőivel – egyeztetett és üzent közös levélben az Európai Bizottság és a Tanács elöljáróinak – írja a Politico.

A feszültséget az okozta, hogy az európai közösség végül egy olyan rendszer mellett kötelezte el magát, amely ugyan népességarányos elosztást ír elő, viszont ha egy tagállam nem veszi fel az éppen számára rendelkezésre álló dózisokat, akkor azokat – szintén az egyenlőségi kritériumokat figyelembe véve – a többi igénylő országnak juttatja el.

A kritikus hangok szerint ebben a rendszerben némely lemaradó ország akár tíz héttel később érheti el a teljes átoltottságot, mint a leggyorsabbak.

A Bizottság azzal védekezett, hogy a mostani szisztéma a tagállamok akaratát tükrözi, Brüsszel pedig kollektív egyetértés esetén bármikor hajlandó rajta változtatni a kevésbé rugalmas, szigorúbb lakosságarányi elveket érvényesítve.

Az egy főre jutó beadott dózisok tekintetében Ausztria jelenleg a 27 fős mezőny középén mozog – tudhatjuk meg a portál egy másik beszámolójából. Ennek dacára Bécsnek van oka bosszankodni, hiszen a Bizottság oltással foglalkozó tanácsadó testületének osztrák képviselője nem értesítette az otthoni vezetést bizonyos rendelkezésre álló adagokról. Clemens Martin Auer ezt követően önként mondott le posztjáról.

A kancellárt mindezek fényében éles kritikával illették hazai politikai riválisai. Philip Kucher, Ausztria Szociáldemokrata Pártjának egészségügyi szóvivője úgy fogalmazott, amikor Kurz bűnbakokat keres, az általában azt jelenti, hogy ő maga rontott el valamit. Az osztrák kormányfő időközben azt szorgalmazza az illetékes uniós hatóságoknál, hogy engedélyezzék az orosz és egyéb biztonságos vakcinákat, amint lehetséges – erről már a Moscow Times számolt be. Amint azt a lap is említi, a Szputnyik V oltóanyagot jelentős szkepticizmus fogadta Európa-szerte, eddig mindössze Magyarország és Szlovákia rendelt belőle; az elismertsége azonban fokozatosan növekszik, és nemsokára vélhetően alkalmazni fogják az egész kontinensen.