Továbbra sem tapasztalható visszaesés a ház- és lakásárak tekintetében kontinensünkön –tudható meg Charlie Duxbury beszámolójából a Politico európai kiadásában. A szerző először Svédországra tekint ki, ahol elképesztő mértéket öltött az ingatlanpiaci áremelkedés az elmúlt egy évben. Mint sorolja, a skandináv jóléti államban csaknem 20%-os növekedés volt megfigyelhető a járvány időszakában, Stockholm egyik jómódú külvárosi negyedében pedig ez az arány a 25%-ot is súrolta.
Egy évtizedes tapasztalattal rendelkező helyi ingatlanügynök egyenesen azt állította, hogy az előző évhez hasonló tendenciát még nem tapasztalt eddigi pályafutása során.
A szerző ezután rávilágít arra, hogy a jelenség ugyan enyhébb mértékben, de Európa-szerte megfigyelhető. A pandémia hajnalán több piacfigyelő is azt prognosztizálta, hogy az ingatlanárak a gazdasági visszaesés következtében akár zuhanásnak is indulhatnak. Ezzel szemben egyelőre szó sincs ilyesmiről, sőt a 2016 óta egységesen elinduló növekedés nagyjából azóta is töretlen az uniós országokban, így Magyarországon is – derül ki az ingatlannet.hu statisztikáiból.
Az okok talán nem is olyan meglepőek. A legtöbb ember kis túlzással a négy fal közé szorult, és habár sajnálatos módon sokaknak okozott komoly nehézséget egyes iparágak korlátozott működése, azok, akik megtarthatták munkájukat, a költekezési lehetőségek (utazás, szórakozás) beszűkülésével több pénzt tudtak félretenni, mint korábban. Ennek következtében sokak fókusza az élettér fejlesztésére és bővítésére, vagy lehetőség szerint az ingatlanvásárlásra terelődött – mutat rá Duxbury.
A kereslet tehát nagy általánosságban inkább fokozódott, mintsem alábbhagyott a kontinens országaiban, ez pedig természetesen az árakat is magason tartotta,
főleg Észak- és Kelet-Európa államaiban. Néhány európai nagyvárosban – így Münchenben, Frankfurtban, Párizsban és Amszterdamban – ingatlanbuborék kialakulásától is tartanak az UBS nevű svájci bank elemzői. https://www.ubs.com/global/en/wealth-management/chief-investment-office/life-goals/real-estate/2020/global-real-estate-bubble-index.html
Duxbury említést tesz a központi bankok kedvezőbb kamatlábairól, valamint az államilag elrendelt moratóriumokról is, amelyek szintén megkönnyítették a lakásvásárlást. Ezzel kapcsolatban többen attól tartanak, hogy a gazdaság szélesebb körű helyrerázódásával a jegybankok emelni fognak a kamatlábakon, az adósságokat pedig nehezebb lesz törleszteni, amely egyrészt visszafoghatja a költekezést, másrészt akár eladásra is kényszeríthet egyeseket. Előbbi a helyreállóban lévő gazdaságot érintené kényesen, míg utóbbinak buborékpukkasztó hatása lenne – legalábbis a szerző meglátása szerint.
A helyzetet az Európai Központi Bank is értékelte. Mint ismertették, az ingatlanpiac valóban élénk maradt eddig, ugyanakkor továbbra is magasnak tartják egy esetlegesen bekövetkező árkorrekció kockázatát.
Habár egyes közgazdászok meg vannak győződve arról, hogy a központi bankok és a további, befolyással bíró ügynökségek és jogalkotók képesek lesznek úgy kezelni a posztpandémiás kihívásokat, hogy az ingatlanpiac ne kerüljön bajba, akadnak olyan szakértők is, akik ennél szkeptikusabb hozzáállást tanúsítanak, és buborékok létrejöttétől tartanak. Mindenesetre ez a jelenség is jól bizonyítja, hogy a modernkor első pandémiájának hatásai mennyire kifürkészhetetlenek.