Amikor március 15-re gondoltunk – természetesen – legelőször ez, illetve ennek a szimbóluma, a kokárda jut az eszünkbe. De nem szabad elfelejtenünk, hogy 1990 óta a Magyar Sajtó Napját is ezen a napon ünnepeljük.

Magyarországon sokáig röplapok és újságok csupán nagyon ritkán jelentek meg. A Rákóczi szabadságharcról szóló Mercurius Hungaricus volt az első rendszeres újság, az is leginkább csak a harcról számolt be. 1848. március 15-én viszont Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál kinyomtatta és hatalmas tömeg előtt olvasta fel a 12 pontot, aminek a legelső pontja is éppen ez volt: Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését!

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából a montreáli magyarok is megemlékezést szerveztek.
Az ünneplő közösség apraja és nagyja a Montreáli Református Templom Társadalmi termében gyűlt össze.

A cserkészek bevonulásával és Vörösmarty Szózatának eléneklésével indult az ünnepi megemlékezés, majd nyitóbeszédével Molnár Áron református lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket. Az eseményen Pritz Helga Katalin főkonzul asszony mondott ünnepi beszédet kiemelve, hogy március 15. elsősorban a nemzetté válás, a modern nemzetté válásunk ünnepe.

Elmondta, hogy a büszkeségünk oka, a történelmi emlékezeti értéke még ennél is szélesebb, hiszen a már korábban elindult alkotmányos forradalom és az ezt követő szabadságharc során a nemesség a jobbágyok felszabadítása mellett döntött, valamint a magyar ajkúak mellett a nemzetalkotó kisebbségek is összefogtak, fegyvert ragadtak. Ez az összefogás az a történelmi pillanat, amelyre méltán lehetünk büszkék.

Március 15. máig ható üzenete tehát a hősiesség, a hazaszeretet mellett a szolidaritás és a felelősségvállalás. Pritz Helga Katalin megemlítette azt is, hogy 2023 Petőfi emlékév, hiszen épp idén 200 éve született egyik legkedvesebb költőnk , Petőfi Sándor.

Ő az a magyar költő, aki azóta is igen széles körben tudja megszólítani a magyarságot, úgy a forradalmi hevületével, mint a haza, a magyar táj, a család iránti szeretetével, vagy a  romantikus szerelmével.

Mind a mai napig, ha egy márciusi megemlékezésen elhangzik egy szavalat, az nagy valószínűséggel a Petőfi költeménye. A főkonzul asszony említést tett arról is, hogy Montreálban tizenhárom magyar szervezet működik, melyeknek a munkája elengedhetetlen a vallási közösség, a kulturális hagyományok és nem utolsó sorban a nyelvünk fenntartásához, ápolásához. Vezetőik és tagjaik rendkívül értékes munkát végeznek, s az immár működő főkonzulástus pedig lehetőséget ad abban, hogy erre az értékes munkára felhívja az otthonmaradottak figyelmét és a kanadai hatóságok figyelmét is egyaránt.

Ezt követően  Fülöp Villő, közösségi diplomata felolvasta a nemzeti ünnep kapcsán Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének a diaszpórában élő magyarok részére küldött üzenetét, majd a  Kiscsillag Együttes zenés ünnepi összeállítását hallgathatta meg a közönség.

A montreáli magyar szervezetek is ünnepi műsorokkal készültek az eseményre. A Montreáli Cserkészcsapatok, a Montreáli Magyar Iskola növendékei és a Bokréta Néptánccsoport fiatal tagjai az alkalomhoz illő zenés-verses-táncos összeállításaikat mutatta be nagy sikerrel a nézőknek.
A megemlékezésen színpadra lépett még Dávid Rebeka, népdaléneklés valamint Érsek Csiki Zita és Noémi verset szavaltak.

A záróbeszédet Orbán Mihály római katolikus plébános tartotta.

A magyar himnusz közös eléneklésével ért véget a műsor, amit beszélgetések követtek kávéval és ízletes harapnivalóval, süteménnyel.

Ezen a márciusi ünnepnapon Pritz Helga főkonzul asszony szavait idézve idén is:Tisztelettel adóztunk az 1848-49-es szabadságharc hősei előtt, azok előtt akik a merész politikai döntéseket meghozták, sok esetben saját előjogaikról lemondva. Azok előtt, akiket a hátországból az anyagi áldozat javát a vállukra vették és azok előtt akik életüket és vérüket áldozták a harcokban.
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!