Magyar Krónika
Bartimeus
Magyar Krónika 2018. 03. 13. kultúraDr. Pungur József
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A SASA sas ragadozó madár, ami azt jelenti, hogy ha egy sast csirizzel bekenünk, és a falhoz vágjuk, hát odaragad.
hirdetés
Dr. Tomas Machan DentistKlikk ide
(1. rész)Jerikóba érkezének: és mikor ő (Jézus) és az ő
tanítványai és nagy sokaság Jerikóból kimennek.
A Timeus fia, a vak Bartimeus,
ott üle az úton, koldulván.
(Márk 10:46)
Bartimeus történetének üzeneteiről egy három-részes mini sorozatban szeretnék beszélni. Előtte azonban engedtessék meg, hogy három rövid megjegyzést tegyek. A bibliai történetéknek legalább három értelme van.  Az első a történeti,  az ahogy a történet a maga konkrétságában, idejében, környezetében és összefüggésében megtörtént.
Nevezhetnénk ezt a történet történetiségének is.  A második a történet irodalmi értéke.  Az, hogy valaki leírta, esetünkben egy kétezer éves történetet, s belekerült a Bibliába, amely megőrizte, s amely most előttünk van. Nevezhetnénk ezt a történet irodalmi vagy inkább irodalomtörténeti értékének. Amely most olvasás útján elénk tárul és részesei, szereplői lehetünk ennek a régen, megtörtént történetnek.  A harmadik értelme pedig az, hogy paradigmaszerűen egzisztenciális, spirituális értéket hordoz és közvetít, mely érvényes korokon át. Mégis nem lehet egzakt szabályokban kifejezni, hanem történeteken át, ahogy a Biblia teszi. Mert így a mindenkori, az örök emberre vonatkozik – rád és rám.
1. Ki volt Bartimeus? A Timeus fia – mondja a Biblia.  Egy konkrét személy, nem egy kitalált mesebeli figura, egy fikció, vagy egy fantázia szülte ember! Olyan volt a maga korában, 2000 évvel ezelőtt, mint te meg én a mai világunk napjaiban és valóságában. Történetét nemcsak Márk evangélista őrizte meg, hanem Máté és Lukács is, aláhúzva a történet valódiságát.

Jézus mestere volt a tanításnak. Olykor rövid mondatokban tanított. Gondoljunk a Hegyi beszéd „Boldogmondásaira”: Boldogok, akik…. Máskor hasonlatokban  tanított, mint például  a „Jó Pásztorról”. Aztán példázatokban, mint amilyen a „Tékozló fiú”, vagy a „Földre esett mag”. Mégis legelevenebb tanításai messiási cselekedetei voltak: a csodák, amelyek magukért beszélnek. Ilyen történetünk is!

Az evangélista egy szóval megjelöli Bartimeus helyzetét, amikor hozzáteszi azt, hogy Bartimeus vak volt. Az embernek sok testi nyomorúsága lehet: vele született, vagy az élet tragédiáiban szerzett, amely képtelenné teszi, hogy fizikailag teljes ember legyen. A vakság az egyik legszörnyűbb betegség, mely egy egyébként teljes értékű embert a végtelenségig korlátozottá tesz. A modern tudomány sokféleképe igyekszik segíteni a vakokon. Vak-vezetésre kutyákat tanítanak meg, fehér bottal tapogatózva járnak, s a Braille írás segítségével a kipontozott betűket ujjuk hegyének érintésével olvasni tudják. Az egyik gyülekezetemben ahol szolgáltam volt egy fiatal vak ember, aki ilyen módon még jogi tanulmányokat is sikeresen végzett és jogászként szolgált. Mégis, a vak ember korlátozott és kiszolgáltatott ember még ma is, hát még 2000 évvel ezelőtt!  

Az idős kor beköszöntésével a szem látása is rendszerint csökken. Sokszor halljuk idős testvéreink panaszát, hogy romló látásuk miatt nagy forgalomban és este már félnek autót vezetni, vagy egyáltalán kimozdulni a lakásból. Sőt még az egyébként egészséges és életerős ember is lehet vaksággal időnként megverve. Hányan botolhatnak meg s eshetnek el egy-egy nem látott akadályban! A múltkoriban olvastam egy neves labdarúgóról, aki olyan szerencsétlenül esett el, hogy súlyos fejsérülése miatt kómába került, s hosszú ideig élet s halál között lebegett!
2. Korunk legpusztítóbb járványa azonban a lelki vakság! Sehol nem látszik jobban ez, mint korunk Post-Christian – Kereszténység utáni világában. Az Isten tagadás és Isten ellenesség búvó patakként mindig is jelen volt a keresztény hemiszféra világában. Mely  Francia Forradalommal (1789) hirtelen a felszíne tört s azóta fokozatosan és megállíthatatlanul megfertőzte a kereszténység világát, mint kommunista, s most, mint kozmopolita vallás ellenesség! „Az történt, hogy a kereszténységen belül megjelent annak tagadása” (Paul Tillich ). Ez egyetlen más világvallásban sem történhetett meg.

Az istentelenség növekedésével egyenes arányban csökken a világ erkölcsi szintje az élet minden dimenziójában: a családban, gazdaságban, kereskedelemben, politikában és a társadalomban. Mindez kezelhetetlen helyzeteket szül a társadalomban, melyek krízisekbe torkollanak, s ezek kérlelhetetlenül aláássák, káoszba dobják, és amelyben végső fokon elpusztul a most ismert világrend!

Hacsak Isten nem támaszt „éhséget és szomjúságot” önmaga és igéje iránt, hacsak az ember és társadalma meg nem tér Istenhez!

Jelenleg a nyugati ember viszonya, transzcendens, a szakrális, az Isten országához úgy viszonyul, mint az eke által a földben rejtett sötét alagútjából kiforgatott giliszta, mely megrémül a napsugár fényétől s ijedten fúrja vissza magát a megszokott sötét és trágya szagú földalatti nyomorba, melybe egyszer menthetetlenül belepusztul!

Vajon mikor zúg fel újra a népek tiszta éneke: Kyrie eleison, Christe eleison?
3. Igénk azt is mondja, hogy Bartimeus nemcsak vak volt, hanem koldus is! Kéregetésből élt, tehát vegetált. Megélhetése napról napra – egy életen át olyan bizonytalan volt „Mint a kutya vacsorája” – amint azt régen mondták volt. Nyilvánvaló, hogy vakságából egyenesen következett koldus volta. Mit is tehetett volna mást, mint a koldulást. Iszonyatosan nehéz élet lehetett ez 2000 éve. Végtelenül megalázó helyzet volt: másokra szorulni, könyöradományból élni, állandó megalázottságban, kiszolgáltatottságban lenni, és mindent, de mindent szó nélkül eltűrni! Csak néhány percre gondold bele magadat Bartimeus helyzetébe! Meddig bírnád?

Meglepő, de ma a jóléti társadalmak korában egyre növekszik a szegények, a hajléktalanok, a koldusok és a guberálók száma. Egyre nagyobb a világ szegény részeiből a világ gazdagabb régióiba nyomuló bevándorlók tömege.

Sokan ma is minden jólét és kényelem mellett szegénynek érzik magukat. Vannak, és nem is kevesen, akik belső lelki ürességüket, szegénységüket és nyugtalanságukat vásárlási lázzal igyekszenek pótolni, s megvesznek minden kacatot, talmi dolgot, amiről úgy vélik, birtoklásukkal megnyugtatják lelküket, betöltik ürességüket és büszkélkedhetnek mások előtt. Ám mindhiába tesznek-vesznek, gyűjtenek akármit, mert anyagi javakkal nem tudják soha hiányzó lelki éhségüket kielégíteni. „Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt vall?” Kérdi Jézus tőled is!

Bizonyos értelemben minden ember az élet koldusa! Ott ülünk az út mellett és csörgetjük tányérunkat és kérünk, koldulunk egy kis könyörületet, egy kis szánalmat, egy kis megértést, egy kis segítséget! De jaj, nem adnak, s üresen marad a tányérunk! S mi mégissak egyre csörgetjük...

De jön valaki az örök Bartimeus felé. Tefeléd: a Krisztus Jézus! Isten Fia, a Te Megváltód és azt hozza, amire igazán szükséged van: gyógyulást vakságodból – a helyre állított teljes életet!
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212