Ráadásul az Európai Unió a határon túlra vetett magyarság tűrhetetlen helyzetének kilátásba helyezett megoldásával kábitotta el diplomáciánkat. Azonban az elmúlt  évtizekben ezügyben semmit lényegest sem tudott, vagy inkább nem is akart tenni, hasonlóképen a dicstelenűl megboldogúlt Népszövetséghez. Következésképpen az elszakított magyarság hátrányba juttatása, megkülönböztetése, kizsákmányolása, üldözése háboríthatalanul tovább folyt és folyik függetlenül politikai rendszerektől. Jellemző, hogy az elszakított területek magyar pártjai csak addig voltak részei a román, szlovák vagy szerb kormányoknak, amig őket nyugati céljaik elérésére használhatták. Ezt elérvén, ma már  ezek mind ellenzékbe szorultak

Azonban Trianon ügyében tisztán kell látni az alábbiakat: 

1) A Központi Hatalmak 1918 novemberi tűzszüneti kérése Woodrow Wilson amerikai elnök 14 pontos békejavaslatárn alapult, t.i. hogy a békekötésben ezen elevek fognak érvényesülni. Például, hogy vitatott területeken népszavazás lesz a döntő.

2)  George Clemenceau francia miniszterelnöknek azonban egészen más tervei voltak, amik végül is érvényesültek. Nevezetesen: Németországot keletről olyan régi és új államokkal bekeriteni, melyek abszolut francia befolyás alatt állnak. Ezeket pedig csak az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásából lehetett létrehozni. Így vesztette el Ausztia örökös tartományait, de maga csak Dél-Tirol elvesztésével csorbult, viszont a nyugati magyar Őrvidéket megkapta.  A magyar királyságot, miután tartományai nem voltak, magát kellett feldarabolni nemzetiségei szerint, sőt az eredeti magyarság 1/3-át területükkel együtt ezekhez csatolni, hogy erősek legyenek. Clemenceau terve végül is sikerült Trianonban. Így állt össze a magyarellenes Kisantant.

Clemenceau már a tűzszünet megkötése óta folyamatosan dolgozott Magyarország lezüllesztésén. Vix-jegyzékekkel tolatta egyre hátrább határait, elérte hadserege teljes leszerelését, megengedte, sőt bátoritotta szerb, román és cseh fegyveres erők támadását az ország ellen - megtörve ezekkel a tűzszüneti megállapodást, hogy fait accompli-t teremtsen, amit véglegesitett a trianoni békediktátum. Amikor a Tanácsköztársaság hadseregével ennek ellenállt, kommunista veszélyt emlegetve sikerül megerősitenie béketerve elfogadását.

3) Mindennek következtében a történelem egyik legiazságtalanabb, legaljasabb és leggyalázatosabb békediktátumát kényszeritették Magyarországra 1920-ban Trianonban, mely egy ezeréves királyságnak vetett véget. Ezt meghozva nem volt sem népszavazás, sem béketágyalás, hiszen a magyar felet nem is engedték a tárgyalóasztalhoz. Kollektive büntették a magyar nemzetet, sőt még súlyos jóvátételt is fizettettek a csonka országgal! Úgyanúgy kezelték mint egy lényegtelen afrikai gyarmatot, amivel  bármilyen igazságtalanságot büntetlenül ellehet követni. Ezzel is hozzájárultak a II. Világháború kitöréséhez. Jogos volt tehát a Horthy korszak külpolitikai erőfeszitése az igazságtalan békediktátum nemzetközi és békés felülvizsgálatára és orvoslására. Ám 15 évig hiába kilincseltek a győztes hatalmaknál – süket fülekre találtak. Ekkor állt be e fordulat a feljövő Németországban reménykedve.

4) Végül is a két Bécsi Döntés (1938, 1940) az akkori elcsatolt magyarság nagyrészét az idegen, ellenséges, másnyelvű és nagyobbrészt máskultúráju és végleges felszámolásukra törekvő országoktól  jogosan az anyaországnak adta vissza s ezáltal megmentette. E szerződéseket a nyugati hatalmak, és még a Szovjet is, hallgatólagosan tudomásul  vették, s ellenük nem tiltakoztak - tehát nemzetközileg is érvényesek voltak.

5) A II. Világháborút követő Párizsi Békediktátum (1947) a Trianoni békediktátumot állitotta vissza súlyosabb feltételekkel. Falukat csatolt Csehszlováliához, Kárpátalját a Szovjet bekebelezte, eltűrte a visszacsatol területeken a kollektív bűnösség érvényesítését, deportálások és genocídiumok végrehajtását, s a csonkaországot még jóvátételek fizetésére is kötelezte. Sztálin  diktatúrája alá került országgal politikai célja volt: a kommunizmus ráeröltetése.  Mivel a magyarság szabadságszerető nép volt - négy szabadságharccal a háta mögött a Habsburgok ellen: Sztálin félve ettől célja eléréséért  Magyarországot kicsivé, erőtlenné és leigázottá kellett tennie – amit meg is tett. A Párizsi Békediktátumnak azonban van egy végzetes hibája ugyanis a klasszikus nemzetközi jog nem fogad el érvényesnek olyan békeszerződést amelyet olyan ország ír alá mely idegen katonai megszállás alatt van!  Magyarország pontosan ilyen volt 1947-ben!

A nyugati hatalmak ezt tudva  kényszeritették Magyarországot, hogy 1990 után kétoldalu alapszerződésekben  ismerje el az 1947-ben ránkényszeritett mesterséges határokat, s mégegyszer a magyarság kollektív büntetését. Azonban ezeknek a gyengéje, jogtalansága  és tarthatatlansága magában a párizsi szerződésben van. Olyat erősíteni meg amely önmagában is jogtalan – ez nemcsak szánalmas, de abszurd is!

Miután 1990 óta a magyar kormányok vállalták a párizsi diktátum fenntartását, s miután az ennek fejében megígért de  lényegében nem történt alapvető változás a határontúli magyarok helyzetében, sőt felerősödtek a megsemmisitésükre irányuló törekvések –, mindebben az eddig követett magyar külpolitika kudarca lett nyilvánvaló. Ezt az útat felelős magyar kormány tovább nem követheti, hiszen ez a nemzet öngyilkossága lenne. Ezt egyedül az Orbán  kormányok ismerték fel.

6) Az új nemzeti külpolitika nem lehet más mint a párizsi békediktátum felülvizsgálatának hivatalos kérése egy új magyar kormány által legalább az alábbiak alapján: a) A szerződés diktátum volta, b) idegen ellenséges megszálló hatalom alatt történő aláírattatása, c) A szerződésben a megszálló ellenséges hatalom politikai céljainak való magyar alávettetés, d) Az 1990 óta követett békülékeny magyar külpolitika nyilvánvaló kudarca, amely még az elszakitott nemzetrészek területi autonómiájának az ígéretét sem tudta soha, sehol elérni, e) Az 1990 óta is folyó, többségében az Európai Unión belül folyamatosan elkövetett kultúrális, gazdasági és politikai magyarüldözés olykor más eszközökkel de töretlenűl folytatott gyakorlata, mely szerves része az 1920 óta folyó magyarellenes politikának. Egyedül az Orbán kormányok alatt  történtek az elszakított magyarságot a nemzethez viszacsatoló intézkedések.

7) A trianoni és a párizsi békediktátumok felülvizsgálata legalábbi hét alapon lehetséges: a) Mindkét diktátum jogtalanságainak alapján mely a magyar nemzetet igazságtalan, jogtalan és már kétszer elfogadhatalan kollektív bűntetéssel súlytotta, ami a magyar nemzet egyharmadát önkényesen idegen kultúrájú és ellenséges hatalmak uralma alá kényszeritette. Ez a 21.-ik században elfogadhatatlan. b) Ezeknek a magyar tömböknek különböző praktikákkal,  folyamatosan történő megsemmisítésére irányuló ellenséges politikának tényekkel való dukumentálása alapján, ami miatt is mai uraik elvesztették a felettük való urakodás jogát. c) A magyar megbékélésre irányuló külpolitika állandó kudarcának bemutatása alapján. d) Az 1938-ban és 1940-ben megkötött Bécsi Szerződéseknek akkori nemzetközi elfogadottsága alapján, mely tűrhető nemzeti határokat állitott, s igazságos volt mert magyar tömböket juttatott vissza a megcsonkitott magyarsághoz – egyébként a felek nem írták volna alá. é) Annak alapján, hogy a trianoni békediktátum egyik alapoka megszünt mivel Németország bekeritése mára okafogyottá vált. Éppen úgy a párizsi diktátumot létrehozó a Szovjet nyugati hatalmi törekvései és politikai amibíciói már régen összeomlottak a Szovjetúnióval. Viszont ezeknek súlyos következményei Magyarország tekintetében még mindig érvényben vannak. Mára okafogyottá vált az új országokat magyar népességgel, területekkel és javakkal erősiteni – ki ellen? f) Annak kimutatása, hogy ennek anyonhallgatása, szőnyeg alá söprése, a magyar nemzettel a lehetetlent, igazságtalant és abszurdot akarja újra elfogadtatni ami a 21.-ik században irreális, lehetetlen és nem járható út. g ) Kimutatása annak, hogy ez mindig is és mai is megoldatlan probléma volt és maradt és mérgezi a középeurópai politikai életet.

Mindezek alapján az új magyar külpolitika kiindulási pontja az 1941-es határoknak újra való helyreállitása kell, hogy legyen, ami nemzetközi szerződésekkel történt és még Magyaroszágnak a II. Világháborúba való lépése előtt – háborúk nélkül! Ennek beinditásához három előfeltétel szükséges: 1) erős Magyarország felépítése, s ezzel együtt a magyaráság öntudatra ébresztése. 2) A világ nemzeteinek felvilágosítása, 3) A nemzetközi politikát irányító szervezetek meggyőzése. Mindez vihart fog kavarni, hiszen semmi sem olyan drága mint a tévedésből, vagy igazságtalanúl, vagy más kifosztása révén megszerzett javakhoz tízkörömmel való ragaszkodás.

A Bécsi Szerződések ignorálása, csak azért, mert német és olasz szponzorálással történt – elfogadhatatlan.Ilyen alapon nem lehetett volna élenjáró német tudósokat alkalmazni a győztesek hadiiparában. Éppenígy nem lehetett volna Szlovákia és Horvátország függetlenségét elismerni – arra hivatkozva, hogy azokat először a hitleri Németország tette lehetővé. A történelmi Magyarország helyreállitására való törekvés ma már lehetetlen, hiszen mindkét fentemlitett független államot nemzetközileg elismerték, s Magyarország is. Következésképpen jelenleg nincs olyan nemzetközi szervezet vagy bíróság amely ezt kétségbe vonná, vagy eltörölné. Egyetlen lehetséges kiindulás pont maradt a hatalmi szóval ignorált ám akkor aláírt és nemzetközileg elismert Bécsi Szerződések.