Gyermekkorunk kedves emléke,jabb varázslat születik. Kalo amikor, akár a tengerészek, belenéztünk, mint egy távcsőbe: színek és formák játékát láthattuk. A szép formák és színek alkalmilag gyönyörködtetnek bennünket. Ez önmagában kevés: csak szín és forma, csak szín és játék, csak forma és játék, csak szín és forma játéka; mélység és meghatározó tartalom nélkül. Csupán játék!

A KALEJDOSZKÓP nem játék: szín, forma, tartalom és esztétikai mélység! Amikor beletekintünk, mindig más értéket találunk benne, megjelent számonként kínálva a csodákat: főként a magyar nyelvet, ezzel is kifejezve belső identitásunkat. Ugyanakkor az otthont adó országnak is kifejezi tiszteletét az angol nyelvű oldalakkal.

A Kalejdoszkóp: Rózsa (s persze Gyuri is), meg fordítva: Rózsa a Kalejdoszkóp! Egyik sincs a másik nélkül! A Kaleidoszkóp szűk csőbe zárja sajátos látványvilágát. A MI Kalejdoszkópunk ellenben kitágítja irodalmi-művészi világunkat.

A Kalejdoszkóp Rózsával, a kanadai magyarokkal együtt afféle hazatekintést is lehetővé tesz egy-egy magyarországi alkotó meghívásával. Egy novemberi, már lombtalan, télbe hajló reggelen én is így szállhattam repülőre, hogy beteljesüljön a régi álom: Kanada! Óceántól óceánig láthatták, hallhatták a gyerekek a Varázskendő, túl az Óperencián című interaktív műsoromat, illetve szólhattam a felnőttekhez is. Csodálatos karácsonyi ajándékkal térhettem haza: a Kalejdoszkóp oldalain, magyar és angol nyelven, az én verseim is köszöntötték a közelgő ünnepet. (Többször álmodtam már arról, hogy visszatértem.)

A Kalejdoszkóp: szín, forma és esztétikai mélység.
Isten éltessen Rózsa! Boldog születésnapot, Kalejdoszkóp!

Devecsery László
író, költő, rendező, Szombathely