Megkezdődött a fehéregyházi csatatér bejárása,  Demeter Szilárd író-filozófus, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója.

Az 1848–49-es szabadságharc egyik utolsó jelentős erdélyi összecsapásának, a segesvári ütközet helyszínét, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor 1849. július 31-én elesett, ez idáig nem kutatták modern régészeti eszközökkel. Ezért jelentős az az intézményközi megállapodás, amelyet a PIM főigazgatója Kovács Vilmossal, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokával közösen februárban látott el kézjegyével: a két létesítmény korszerű régészeti módszerekkel tárná fel a csatateret. Az előkészítő munkálatoknál tartunk, és miután bejárjuk és egzakt pontossággal beazonosítjuk, lézeres-radaros térkép készül a helyszínről. Szeretnénk rájönni arra is, hol lehetnek a tömegsírok, hiszen csak a Bem tábornok vezette magyar seregből több ezren vesztették életüket. A régészeti feltárásra viszont nagyjából egy-két évet kell várni– nyilatkozta Demeter.

Hozzátette, jelenleg a kutatáshoz szükséges repülési engedélyért vívnak "közelharcot" a Román Hadügyminisztériummal. A Magyar Hírlapnak egyúttal azt is mondta, ha a csatatérvizsgálat eredményesnek bizonyul, nagyobb anyagi forrással folytatódhat a kutatás, amelynek eredményeit kiadványokban és kiállításokon tervezik bemutatni.

Petőfi Sándor halálának 170. évfordulójára a PIM többek között az állandó Petőfi-tárlat megújításával készül. A pozsonyi könyvvásáron, amelynek idén Magyarország a díszvendége, szlovák nyelven adják ki egy, a költő válogatott műveit tartalmazó, 1891-ben készített kötet fakszimile kiadását.

Német könyvkiadók is jelezték, hogy újra kiadnák Petőfi műveit.Magyar Hirlap