TERMÉSZETRAJZBÓL: KITŰNŐEgy írással foglalkozó emberre nem csekély szégyen, ha azt kell bevallania, hogy soha nem szokott álmodni. Hát ez az én esetem. Éppen ezért valósággal megdöbbentem, midőn tegnap éjjel megboldogult természetrajz tanárom kopasz feje tűnt fel előttem. 
A mai Károly körút (akkoriban Tanács körút) 6. szám alatti épület 1969-ben bontották el. Az újságok, köztük a Magyar Nemzet 1969. július 27-i száma így írt erről: "Néhány napon belül eltüntetik Budapest egyik legrégibb házát, a Tanács körút 6. számú szürke épületet. Nem csak egyik legrégibb, hanem legkisebb főútvonal menti háza volt ez a fővárosnak. Frontja mindössze 9,5 m éter széles és elhanyagolt külsejével semmiképpen sem emelte a Kiskörút városképét. Már régóta elhatározták az épület lebontását, amit csak az késleltetett, hogy nem tudták az illetékes építészeti hatóságok, mi kerüljön a keskeny telekre.
A lebontásra ítélt ház 1780-ban épült, amit 1864-ben Bittó Ferenc Hild Károly tervei alapján alakíttatott át. A Pest város tanácsához 1864. május 6-án benyújtott kérelem fent maradt, ennek szövege az alábbi:
"Alulírott szándékozik a belvárosi Országút 12. sz. a. fekvő házának homlokzatát, az ide mellékelt tervek szerint fölemeltetni, mivégre bátorkodik a tekintetes Tanácsot alázattal kérni, méltóztanék a fölemeltetséhez szükséges hatósági engedélyt kegyesen kiadatni. A házat 1872-ben ismét átalakították. 1896-ban itt nyitották meg a szegedi Brenner testvérek fényképészeti műtermüket, amely 1905-ig működött az épületben.
A II. világháború után a leromlott épület bontását azonban egy váratlan dolog nehezítette, előkerült a pesti városfal egy darabja. A pesti városfal nyomvonala a mai városban is jól látszik, a Kiskörút híven követi, hiszen a Kiskörút belső oldali házai eredetileg a városfalnak támaszkodtak. Sok ház természetesen átépült, de az így létrejött utca, a Kiskörút megmaradt.
A szóban forgó Károly körút 6. szám alatti házban a városfalat az 1872-es átépítéskor építették be a ház hátsó falába. Az előkerült fal miért zavarta a város átépítésén buzgólkodó városvezetést az 1960-as években, amikor az egyik legöregebb ház bontásában semmi kivetni valót nem láttak? A már idézett újságcikk erre is válaszol: "Nehézségként jelentkezett az a korlátozás, hogy a városrendezési hatóság nem engedi beépíteni a földszintet, miután a telek végén húzódik a régi Pest városfalának egy maradványa és helytörténeti szempontból ezt láthatóvá kívánják tenni. Az építendő ház lábakon fog állni és csak az első emelettől kerül beépítésre.
Az is gondolt okozott a hatóságoknak, hogy mit is építsenek a keskeny telekre? A cikk egy nagyszabású, lábakon álló házat vízionált ide, sőt nem sokkal később már konkrét elképzelésekről volt szó. A Hétfői Hírek 1969. szeptember 29-i száma az új épületről már részleteket is közölt:
"Most azt is eldöntötték: mi legyen a telekkel. A közlekedési szabályok — mivel itt a Tanácskörút keskeny és igen nagy a kocsiforgalom —, megtiltják, hogy előtte autók álldogálhassanak. A Tanács körúti telken hatszintes, lábakon álló modern üzletházat építenek. Azért áll majd lábakon, hogy alatta a járókelők megnézhessék a háta mögött álló, egykori városfal maradványait. Az első emeleten nőifodrászatot és kozmetikai szalont rendeznek be, a következőn a Patyolat ingtisztító szalonját, ezek fölött pedig barkácsáruház lesz. Arra nem tér ki a cikk, hogy miért gondolták azt az illetékesek, hogy ezek azok az üzletek, amelyek egy olyan épületbe illenek, amelynek a környékén autóval nem lehet megállni?
A hatszintes, lábakon álló üzletházból nem lett semmi. A lebontott foghíjba egy bódé épült, egy "S-modell" butik, amelyről nem álíthatjuk, hogy biztosan szebb volt, mint Pest egyik legöregebb háza. A foghíjra végül 1986-ban épült egy modern 6 szintes irodaház a Műcsarnok Vállalat részére, ami természetesen nem állt lábakon, így a mögötte lévő városfal maradványt – ahogy a ruhabolt bódéja is – eltakarta.
Az irodaházat legutóbb 12 éve, 2007-ben építették át Takács Viktor tervei szerint, ekkor új, teljesen üveg homlokzatot kapott, beleépítették a korábban talált városfalat is, az összesen 1310 négyzetméteres épület ma "B" kategóriás irodaházként működik.
Az idézett beadvány a Budapest Fővárosi Leváltárban elérhető (HU BFL - XV.17.b.312 - 388/1864)