Magyar Krónika
Házasságával alapozta meg a lengyel-litván perszonáluniót Nagy Lajos lánya, Hedvig
Magyar Krónika 2020. 05. 04. kultúra
ESEMÉNYEK Tovább
MIKOR LESZ VÉGE A HÁBORÚNAK?Kilenc órakor keltem föl. Elmentem a kávéházba reggelizni. - Mikor lesz már vége ennek a háborúnak? - kérdezte tőlem a pincér. - Bizony, sejtelmem sincs róla - feleltem. Reggeli után a borbélyhoz mentem. - Lesz-e valaha vége ennek a borzasztó háborúnak? - kérdezte a mester.
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
618 éve, 1399. július 17-én hunyt el egyetlen gyermeke világrahozatala során Nagy Lajos király legkisebb lánya, Hedvig királynő, vagy ahogyan a lengyelek nevezik, Jadwiga
Nagy Lajos magyar és lengyel király harmadik leánya, egyben IV. Béla unokájának, Árpád-házi Mária nápolyi királynénak az ükunokája 1373 decembere és 1374 februárja táján született, édesanyja Erzsébet boszniai hercegnő. Ötéves korában eljegyezték Vilmos osztrák herceggel. Nagy Lajos 1379-ben legidősebb lányát, Máriát jelölte a lengyel trónra, a legfiatalabbat, Hedviget pedig jegyesével, Vilmossal együtt a magyar trónra. A király halála után azonban az özvegy Erzsébet királyné és a magyar nemesek Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték. (A lengyel rendek Nagy Lajos halála után attól féltek, ha Mária ül mindkét ország trónján, akkor apjához hasonlóan Magyarországon tartja majd udvarát.)

1384. október 15-én Hedviget Jadwiga néven Lengyelország királynőjévé koronázták. A lengyelek azzal a feltétellel választották királynőjükké, hogy feleségül megy Jagelló Ulászlóhoz, az akkor még pogány litvánok fejedelméhez, aki 23 évvel volt idősebb nála, s aki megígérte, hogy a litvánok felveszik a kereszténységet. Hedvig Habsburg Vilmossal kötött eljegyzését "pro forma" semmisnek nyilvánították, s 1386. február 18-án megtartották az esküvőt. A házassággal egy időben a litván fejedelmet lengyel királlyá koronázták, a litván főurak felvették a kereszténységet, létrejött a lengyel-litván perszonálunió. Hedvig az esküvő után az uralkodás dicsőségét átengedte férjének.
Hedvig és Jagelló litván nagyfejedelem szobra
Kivételesen okos, művelt asszony volt, aki idejét főleg jótékonykodással töltötte. Szívén viselte a betegek, az árvák, a szegények, az elesettek sorsát, templomokat, kórházakat hozott létre. A keresztény hit terjesztésére Prágában kollégiumot alapított litván teológusok, illetve Krakkóban kolostort litván nővérek számára, s jelentős szerepet játszott egyebek között a krakkói egyetem 1397-es újraindításában. Ő harcolta ki a jogi, orvosi és filozófiai fakultás mellett a teológiai kar létrehozását, amely a középkorban az egyetemi rang feltétele volt. Egyetlen gyermeke világrahozatalakor halt meg 1399. július 17-én. Földi maradványait a krakkói Wawel-székesegyház oltára alá temették.

Hedvig kultusza halála után azonnal megkezdődött, szentté avatási eljárása 1426-ban indult meg, de politikai okokból sokáig elhúzódott. II. János Pál pápa 1979-ben boldoggá, majd 1997-ben szentté avatta. (Érdekesség, hogy II. János Pál pápát Anjou Hedvig védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek az ünnepén, október 16-án választották meg az egyház fejévé.) A lengyel nép Jadwigát már életében édesanyjának hívta, halála óta pedig szentként tiszteli.
Hedvig sírja Krakkóban
2002-ben Magyarország Szent Hedvig jobb keze középső ujjának egy csontszilánkját kapta meg Lengyelországtól (ezen az ujján viselte jegygyűrűjét), az ereklyét Egerben, a ferencesek Szent Hedvig-templomában őrzik. Vácott a fehérek templomának oldalhomlokzatán egy kút felett magasodik szobra (Horváth Tibor, 2006). Budapesten két szobra is van: a Belvárosi Nagyboldogasszony-templom kertjében egy korinthoszi oszlopfőn áll, vele szemben Szent Kinga (Tóth Dávid, 2009), Budán, a várfal tövében férjével, Jagelló Ulászló litván nagyherceggel és lengyel királlyal örökítette meg a művész (Dalia Matulaite, 2013).
Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje, ünnepe: július 18.MTI