Magyar Krónika
Novák Katalin: A szétszakított testű magyarság lélekben mégis együtt tud lenni
Magyar Krónika 2023. 12. 30. kultúra
ESEMÉNYEK Tovább
MIKOR LESZ VÉGE A HÁBORÚNAK?Kilenc órakor keltem föl. Elmentem a kávéházba reggelizni. - Mikor lesz már vége ennek a háborúnak? - kérdezte tőlem a pincér. - Bizony, sejtelmem sincs róla - feleltem. Reggeli után a borbélyhoz mentem. - Lesz-e valaha vége ennek a borzasztó háborúnak? - kérdezte a mester.
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A köztársasági elnök templomszentelési istentiszteleten mondott beszédet, valamint részt vett a felújított Magyar Ház avatásán Marsdenben.
Novák Katalin megköszönte a résztvevőknek, hogy ápolják és gazdagítják magyarságukat, a magyar nyelvet, és hogy a gyermekeiknek is továbbadják mindezt a templomi, gyülekezeti és kulturális közösségeikben és leginkább a családjaikban.
Novák Katalin Ausztráliában (Forrás: Facebook/Novák Katalin)
A magyarság bölcsője a család, ugyanúgy, ahogy a szuverenitásunk és a hit bölcsője is a család
– hangsúlyozta. 

Novák Katalin emlékeztetett: a magyar közösség összefogott annak érdekében, hogy megmutassa, itt Ausztráliában is nemcsak magyar jelen, hanem magyar jövő is van.

Nyugat-Európában és a világ számos részén templomokat bontanak el, rombolnak le vagy éppen használnak más célra, mint az Isten imádása, a magyarok azonban templomokat újítanak meg és új templomokat építenek
– hangsúlyozta a köztársasági elnök.

„Új templomokat építünk Magyarországon, új templomokat építünk szerte a Kárpát-medencében” – mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: az elmúlt tíz évben 3200 templomot újítottak fel a magyarlakta területeken, és kétszáz új templomot építettek.

A köztársasági elnök elmondta: együtt szeretett volna ünnepelni az ausztráliai magyarsággal. „Az összetartozásunk alapja a magyarságunk, az anyanyelvünk, a közös keresztény hitünk, ez köt össze bennünket, ez adja összetartozásunkat” – hangsúlyozta.

Balog Zoltán püspök, aki az istentiszteleten igét hirdetett, a közmédiának elmondta: a vasárnap felszentelt templom „az itteni magyarok áldozatkészségéből épült, nyolcvan százalékban ők finanszírozták”. Hozzátette: már 2019-ben elkészült, de a pandémia miatt elhúzódott a hivatalos átadása. 
Az Összetartozás nevet viselő templomot ezért a reformáció alkalmából szentelik fel
– tette hozzá.

Kiemelte, hogy mivel a magyarság a világban szétszórva él, fontos tartani egymással a kapcsolatot, figyelni egymásra. „Itt lehet tanulni azt, hogy a magyarságért áldozatot kell hozni” – hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve: az emberek itt készek erre, amikor a hétvégén is tanítják a gyermeküket a vasárnapi magyar iskolában magyarul, amikor a kultúrájukat átadják vagy éppen több száz kilométert utaznak, hogy együtt tudjanak a saját anyanyelvükön imádkozni. „Ez egy megható érzés, amit szeretnénk hazavinni és megosztani az otthoniakkal” – fogalmazott Balog Zoltán.