Magyar Krónika
Arany- és ezüstbányák után kutatott, végül mégsem emiatt lett híres Puskás Tivadar
Magyar Krónika 2024. 04. 04. kultúra
ESEMÉNYEK Tovább
MIKOR LESZ VÉGE A HÁBORÚNAK?Kilenc órakor keltem föl. Elmentem a kávéházba reggelizni. - Mikor lesz már vége ennek a háborúnak? - kérdezte tőlem a pincér. - Bizony, sejtelmem sincs róla - feleltem. Reggeli után a borbélyhoz mentem. - Lesz-e valaha vége ennek a borzasztó háborúnak? - kérdezte a mester.
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
131 éve, 1893. március 16-án halt meg Puskás Tivadar, a távközlés magyar úttörője. A közhiedelemmel ellentétben nem ő a telefonközpont feltalálója, viszont nevéhez fűződik a világ első vezetékes hír- és műsorközlő szolgáltatása – halálhírét is a telefonhírmondó tudatta először.
Puskás Tivadar és családja (kép: Magyar Nemzeti Múzeum
Történeti Fényképtár / ismeretlen fotós)
Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Budapesten. Ősei Csíkből származtak, apja vállalkozó szellemű székely ezermester volt. Már gyermekként kitűnt éles logikájával, ami különösen a matematikában mutatkozott meg, emellett nagyszerűen zongorázott is.

A bécsi Theresianumba, a Mária Terézia által alapított polgári reálgimnáziumba járt, majd a császárváros Műegyetemén tanult tovább, de tanulmányait apja halála miatt nem fejezhette be. Rövid időre visszajött Pestre, de a hazai lehetőségeket szűknek érezte, ezért 1867-ben Angliába utazott.

Egy londoni vasútépítő cégnél helyezkedett el, amely elnyerte az erdélyi vasút megépítésére kiírt pályázatot, a munkálatokban Puskás is részt vett.
Ki akarta magát próbálni a korlátlan lehetőségek hazájában is, ezért Amerikába utazott. A vadnyugaton kutatott arany után, volt robbantási szakértő, ezüstbányákat, földeket vásárolt, végül tönkrement és 1876-ban csalódottan tért vissza Európába.

Gyorsan egyenesbe jött, amikor 1876-ban Brüsszelben létrehozta az első távíróközpontot: még Amerikában ötlött fel benne, hogy ha egy központban több vezetékes távíró-állomást kapcsolnának össze, a kapcsolatok lehetőségei lényegesen bővülnének.

Amikor a Bell által szabadalmaztatott telefonról olvasott, Puskás ismét Amerikába ment, ahol a feltalálóval és Edisonnal is megismerkedett, utóbbinak munkatársa lett. A városi – minden bizonnyal hamis – legenda szerint amikor kettejük között végbement az első távolsági telefonbeszélgetés, Puskás a kagylót felvéve azt mondta: „hallom” – innen a világszerte elterjedt „halló”kifejezés.

Mindenesetre Edison Puskást bízta meg találmányainak európai értékesítésével, Londonban, majd Párizsban dolgozott, a párizsi világkiállításon mutatta be a fonográfot.
A telefon ügye nehezebben haladt előre, de miután 1879-ben létrehozta az első párizsi központot, a jogot Európa számos országa megvette, a hálózat fejlesztését Magyarországon Ferenc nevű öccse irányította.

Puskás a francia fővárosban villanyvilágítással is foglalkozott, de a legnagyobb feltűnést 1881-ben a párizsi opera előadásának vezetékes közvetítésével keltette. E vállalkozásának folytatásaként a világon először Budapesten vezetette be a „Beszélő Újságot”, a vezetékes hír- és műsorközlő szolgáltatást.

A módszer 1882. február 4-én, a farsangi íróbálon mutatkozott be, amikor a Nemzeti Színházból odavezetett „sodronyokon” át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Egy korabeli újságíró-fültanú szerint a zene és az ének olyan tisztán kivehető volt, mintha a Színház csarnokában álltam volna.
A telefonhírmondó kísérleti terme
Puskás ezután Magyarországon bányászattal foglalkozott, de e téren nem járt sikerrel, szabadalmaztatott viszont egy irányított robbantási módszert. 1887-től ismét a telefonüzletben működött: az időközben az állam tulajdonába átkerült vállalatát bérbe véve 1892. február 14-én a Bánk bán előadását közvetítette az Operaházból a Pesti Vigadóba.

Ezután hozta létre a telefonhírmondót – sok tekintetben a rádió előfutárát –, amely 1893. február 15-én e szavakkal kezdte meg adását Budapesten: Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul. A szolgáltatásnak egy év múlva már 700, 1914-ben tízezer előfizetője volt, Puskás azonban ezt már nem érte meg. Egy hónappal a telefonhírmondó megindulása után, 1893. március 16-án halt meg Budapesten, a 49 éves feltaláló halálának hírét is elsőnek a telefonhírmondó közölte.

A közhiedelemmel ellentétben nem Puskás a telefonközpont feltalálója. Az ötlet tőle származik ugyan, de az első gyakorlatban is használható telefonközpontot 1878-ban George W. Coy alkotta meg.

Puskás jó szervezőkészségű, kiváló műszaki-gazdasági szakember, nagy kísérletező volt, aki ismerte korának technikai lehetőségeit és ki is használta azokat.

A telefonhírmondóval alkotott igazán újat, amelyet jogosan neveznek a rádió ősének, mivel egy központból tetszőleges számú hallgatót láttak el hírekkel és műsorokkal, neve e találmánya révén vált Európa-szerte ismertté.Múlt-kor