Erre végül 2025. tavaszán lett esély, amikor az együttes vezetőjének, Dreisziger Kálmán 80. születésnapját terveztük megünnepelni. Amikor megláttuk a lehetséges időpontokat, több magyar származású táncos a március 15. szombat estét ajánlotta. A dátum eldőlt, a feladat adott: Magyarország legnagyobb nemzeti ünnepének évfordulóján kell minél szélesebb körből, minél érdekesebb Kárpát-medencei táncokat bemutatni. A felkészülésben nagy szerepe volt a lelkes és tehetséges szakmai vezető, Bocz Árpád-Xavier mellett az immár másfél éve Montreálban tevékenykedő magyar néptánc oktató párosnak, a Kőrösi Csoma Program ösztöndíjasainak. Borgula Benedetta és Hajzer Sándor ugyanis 2023. októberétől foglalkozik magyar néptánc tanítással a Bokréta együttes három korcsoportjában. Nekik köszönhetjük, hogy a 14-18 éves fiatalok idén a felnőtt csoporttal együtt léptek fel.

Az „Éljen a hagyomány!” című magyar néptánc műsorra a belváros Studio-Théâtre des Grand Ballets termében került sor. A Bokréta magyar néptáncegyüttes tagjai mellett a Mackinaw (Drummondville) quebeci néptáncegyüttes táncosai is részt vettek, ugyanis több quebeci származású táncos mindkét együttes aktív tagja. Az élő zenés előadást, a magyar néptánc, népzene és népdal örökség ünnepi műsorát a Montreáli Konzulátus és az Ottawai Nagykövetség köszöntő sorai nyitották meg. A nézőtér zsúfolásig megtelt (még a lépcsőkre is beültek a későn érkezők), a hangulat fergeteges volt – külön köszönet ezért a zenészeknek: Hajdu-Németh László, Gal Jessica, Krasznai Attila és Garda Levente csapatának! A szűnni nem akaró taps visszaigazolta, hogy érdemes volt verejtékezni megannyi hónapon át...

A „hab a tortán” a “Sok születésnapokat vígan megélhess” köszöntő dal, majd pedig a magyarpalatkai tánc volt, amibe a nézőközönség is becsatlakozott. Az élőzenés ünneplés az előadás után a belvárosi Hungária Klubban folytatódott.

Várt még minket egy „cseresznye” is a habos torta tetején, Molnár Áron tiszteletes köszönő sorai még éjfél előtt érkeztek:

Kedves szervezők, zenészek, táncosok!
A magam és a családom nevében köszönjük szépen ezt a magas színvonalú, gyönyörűen összeállított és fantasztikusan hangzó előadást. Minden egyes percén látszott a sok munka, energia és idő, amit ti egyenként belefektettetek, de ami a legjobban érződött, az a szív volt, amit beletettetek.
Még egyszer köszönöm, hogy ezt március 15-én, a magyarok ünnepén történt, beültetve egy terembe majdnem minden olyan montreáli magyart, akinek még fontos, hogy holnap-holnapután is szóljon a csodálatos muzsika, és döngjön a padló. Kincsek vagytok mind! Köszönjük!

Az alábbiakban képes beszámolót mutatunk a táncokról, a fotókat Denis Martin készítette.

1. Szatmári táncok a forradalom szellemében (csárdás, verbunk és friss csárdás)
A szatmári táncok a magyar néptánc egyik legszínesebb és legdinamikusabb ága, amely a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hagyományait tükrözi. A táncok jellegzetessége a gyors ritmus, a forgások, és a lelkes, energikus lépések, amelyek az egész táncos közösség ritmusban mozgását idézik elő.

2. Székelyföldi táncok
A közép- és kelet-erdélyi székely magyarság tánchagyományai megőrizték a régebbi fordulótánc hagyományainkat.

3. Szólista gyerekek táncai: Györgyfalvi legényes, Decsi verbunk, Mezőföldi ugrós és friss tánc, Kalocsai lassú és mars

4. Az eltáncolt papucsok: Dél-alföldi táncok (oláhos, csárdás és friss csárdás)
A dél-alföldi táncok jellegzetes motívumai gazdagok és változatosak, de egy közös vonásuk van:
az erős ritmus és a dinamikus mozgás. Különlegessége és nehézsége, hogy a lányok papucsban táncolják a táncokat.

5. Katonai léptek, széki táncok: virtuskodó, improvizatív, körben járt férfitáncok egyéni, kettes, valamint kis- és nagycsoportos felállásban.

6. Szerelem és bú a katonaút porában - Imregi karikázó
Imreg a Felvidékhez tartozik, Gömör megyében, ami most Szlovákia része. Magyarország része volt 1945-ig, de most túlnyomóan szlovákok lakják. A karikázók dallam-anyagában megtalálhatóak a magyar ajkú, magyar nyelvű népdalok, de természetesen már bele-bele szólnak a szlovák szavak is. Imregen szlovák hatásra a körnek az összelapításával egy ellipszist alkotnak, amiben kicsapódnak a szoknyák, amikor átfordulnak a lányok egyik oldalról a másikra, és egy nagyon érdekes forma jelenik meg.

7. A Garda fiúk legényese

8. Méhkeréki táncok (Ardeleana, Batuta, Duba és Minintelu)
A méhkeréki táncoknak nagyon fontos szerep jutott a táncházmozgalomban, hiszen az 1970-es évek elején a Kassák klubban megindult táncházakban kettő darab táncrendre mulathatott az akkori közönség: a Székire és a Méhkerékire, így Nyisztor György és felesége, valamint Kovács Tivadar és zenekara által képviselt táncok és zenék nagyon korán bekerültek a Táncházmozgalom vérkeringésébe.

9. Ádámosi népzene, énekel: Garda-Paulusz Jeszika és Borgula Benedetta

10. Örömtánc – Őrkői cigánytáncok
Az őrkői roma közösség által ápolt táncok mély gyökerekkel rendelkeznek, és az életöröm, a szabadság és a szenvedély kifejező eszköze. Ezek a táncok mindig is a zenére adott spontán reakciók és a személyes érzelmek gazdag tárházát jelentették, impulzív mozdulatokkal és gyors ritmusokkal hódítanak a mai napig.