Meg akarják tiltani, hogy növényi alapanyagokból álló termékeknek húsos vagy tejtermékre hasonlító neveket adjanak. Tilos lenne például a vega kolbász kifejezés vagy a vegetáriánus burger változat is. Növényi alapanyagból készült folyadéknak ne lehessen joghurt stílusú ital a neve.

A hús és tejipar arra hivatkozik, hogy ezek az elnevezések megtévesztik a vásárlót. A növény alapú élelmiszerek európai szövetsége, az EAPF értelemszerűen ezen megnevezések megtartásáért lobbizik.

Kicsit gúnyosan azt mondhatom, hogy amennyiben egy vásárló a vegetáriánus szalámit vásárol abban a hiszemben, hogy szegedi szalámi kerül a családi asztalra, megérdemli a sorsát. Hogy az ellenérdekű szervezetek egymás ellen fordulnak, az érthető. Ennek a szösszenetnek azért botrány a címe, mert elfogadhatatlan, hogy az európai képviselők tömege, illetve az őket szakmailag támogató több ezer "szakember" nem képes felismerni, hogy nem az a feladatuk, hogy előírják az "európai uborka görbületét". Mert a vegán kolbász nevének tiltása bizony ehhez a régi történethez hasonlít.

Színes és szabad világnak szeretnénk tudni az európai közösséget, ahol buta rendelkezésekkel nem avatkoznak be olyan dolgokba, amelyek nem igényelnek szabályozást. Nem kellene ugrani, ha egy lobbi Brüsszelbe szalad, ha a saját erejéből nem tud elérni valamit. Nem kellene ugrani, mert egy tavalyi felmérés szerint a polgárok nyolcvan százaléka semmi problémát nem lát a jelenlegi gyakorlatban. Miért próbálkoznak mégis? Ezt kinek-kinek a képzeletére bízhatjuk. 

A húsiparosok részéről álszent dolog a polgárok megtévesztésére hivatkozni. A polgár ugyanis nem hülye. Egy húsevő soha nem venne vegán kolbászt. Attól félnek a húsosok, hogy az egyre inkább terjedő vegetáriánus étrend csökkenti a termékeik iránti keresetet. Üzenem nekik, hogy rám számíthatnak. Pontosabban majd akkor számíthatnak, ha ipari méretekben gyártott termékeik minősége legalább halványan emlékeztet a  kistermelők házi készítményeire. Mivel ezt a szintet még messze nem érték el, maradok a kispiacnál.

Az egyre kevésbé tisztelt európai képviselők pedig maradjanak a kaptafánál, azaz Európa valós és valóban csak közösen megoldható problémáinál. Állítsanak fel egy mércét: csak olyan rendelkezéseket hozzanak, amik hatására az éppen távozó brexiterek visszafordulnak a közös európai házba. Ha ilyent nem tudnak, legalább ne ártsanak. Jobb, ha a malom üresen jár, mintha homokot őröl.