Hasonló szerepet tölt be az Eiffel-torony, amely Franciaország, közelebbről pedig Párizs jelképének számít. Ezernyi kulturális alkotásban használták már fel. Azt gondolnánk, hogy az ehhez hasonló építmények soha nem képezik üzleti tranzakció tárgyát. Ennek ellenére az Eiffel-tornyot mégis sikerült "eladni", ráadásul az üzletet kis híján kétszer is nyélbe ütötték.

Volt egyszer egy világkiállítás

1889-ben, a francia forradalom századik évfordulóján világkiállítást szerveztek Párizsban. Az eseményt a franciák arra szánták, hogy a sedani vereséggel és Elzász-Lotharingia elvesztésével megtépázott önbizalmukat valamelyest helyreállítsák. A párizsi világkiállítás fő látványosságára pályázatot írtak ki, amelyet Gustave Eiffel tervező cége nyert meg. Az Eiffel-torony építése 1887-ben kezdődött.

A torony építését siker koronázta, többek között azért is, mert a költségek többségét Eiffel a saját zsebből előlegezte meg. Ráadásul – neves értelmiségiek tiltakozása és a munkásainak sztrájkja ellenére – sikerült a kivitelezést időben befejeznie, amiben az is közrejátszott, hogy az említett dolgozóknak a piacinál magasabb fizetést biztosított.

Az Eiffel-torony a világkiállítás és a korszak jelképévé vált, Eiffel pedig bezsebelhette a gratulációkat.

A torony hasznosítási joga 1890-től húsz évig Eiffelre szállt, majd Párizs városa kapta meg. Eredetileg le akarták bontani, és eleve úgy tervezték meg, hogy ez ne legyen túl nehéz feladat, ezért szétszedhető részekből állt.

Ám a telekommunikáció fejlődése, és furcsa módon az első világháború mégis megmentette a tornyot. A rádió feltalálását követően átjátszóadóként üzemelt, és szerepet játszott abban, hogy 1914-ben a német előrenyomulást az első marne-i csatában sikerült megállítani.

Hiába számított a világkiállítás idején prezstízsberuházásnak, az Eiffel-torony később túl költségesnek bizonyult Párizs számára. Az 1920-as években az építmény már nem volt a legjobb állapotban, a korróziót megelőzendő rendszeres újrafestést igényelt, amelyhez hatvan tonna festéket kellett felhasználni.

Így a francia lapokban többen is leírták azt a javaslatot, hogy le kellene bontani, és az egészet eladni ócskavasnak. Ilyen cikk adott ihletet aztán egy csalónak, hogy végrehajtsa a történelem egyik legelképesztőbb átverését.

Múlt-kor