A magyarok látták, hogy a Szovjetunió tankjai megszállják országukat, és a lakosság nagy része száműzetésbe vonult. Több ezren érkeztek Kanadába, hogy menedéket keressenek” – magyarázza Michel Orbán, a Notre-Dame-des-Hongrois templom plébánosa, amely a Jarry Park közelében található, a montreali Villeray kerületben.

A mintegy 5000 magyar származású montreali istentiszteleti hely bemutatásával a jezsuita korabeli fotókat mutat be, amelyeken a nemzeti ünnepek alkalmából tömegeket látunk sétálni a környéken. – A magyarok szeretnek bulizni – összegzi.
Oroszellenes felkelés

1956 őszén egy diáklázadás idején mutatták be a magyarok a kommunista igával szembeni ellenállásukat. A tiltakozások gyorsan elterjedtek az egész országban, és napról napra erősödtek. De Moszkva nem akarta hagyni, hogy a szabadság e szelét felfújja. Október 25-én a Vörös Hadsereg tankjai bevonultak Budapestre. A felkelés alig több mint két hétig tart, és vérrel fojtják el: 2500 magyar és 700 szovjet vesztette életét, nem számítva a sebesülteket. A következő hónapokban már 200 ezer magyar menekült Nyugatra menekültként.

A magyarok számára Ukrajna inváziója az 1956-os események szomorú emlékét idézi.
Alain Gagnon, a Montreali Egyetem Demográfiai Tanszékének professzora ezt a hullámot a kanadai demográfia „történelmi pillanataként” írja le. "A görbék azt mutatják, hogy az 1956-os 40 ezer főről a következő évre 55 ezerre nőtt a bevándorlás, és ehhez nagyban hozzájárul a magyar elvándorlás" - magyarázza. Összesen mintegy 37 500 magyar adja le a csomagját Kanadában.

„Bevándorlás és integráció” című kurzusában mintegy 9000 katolikus többségű magyar állampolgár érkezéséről beszél, akiket tárt karokkal fogad majd a québeci lakosság. Körülbelül 7000-en fognak élni Montrealban, de 2000-en a régi fővárosban és a környező területeken.

„A hidegháború kellős közepén vagyunk, és a Nyugat megtiszteltetés tárgyává teszi a keleti blokk száműzetésének fogadását” – összegzi Gagnon úr, aki a québeci kikötőben talált képeket a magyarok érkezését ujjongó tömegről.
Michel Orban büszke a Notre-Dame-des-Hongrois templomra, amelyet Paul-Émile Léger bíboros szentelt fel 1963. augusztus 11-én.
Ez az épület az ő szemében a montreali magyar közösség integrációját szimbolizálja. "Képzeld el. Hat évvel a kanadai földre érkezése után építtette fel templomát!”
Ebben a templomban szentelték pappá 2000-ben. Európában és Latin-Amerikában élt, mielőtt visszatért Montrealba, hogy elfoglalja a plébánosi tisztséget.
Ezt követően emlékművet állítottak az 1956-os események emlékére. Reprodukálja az ország térképét, és egy fémkardot helyeznek egy betonkeresztre.
A Notre-Dame-des-Hongrois templom ma a három nyelven (francia, angol, magyar) tartott misék és vallási szertartások mellett számos kulturális tevékenység központja.
1985 óta működik ifjúsági központ, ahol elsősorban cserkészcsoportok találkozóit és néptáncbemutatókat tartanak.
Katolikusok, protestánsok és zsidók
A katolikusok alkotják a magyar származású quebeceiek legnagyobb kontingensét, de jó részük protestáns vallású. Montrealban 1926-ban alapították a Magyar Egyesült Egyházat, két évvel a katolikus plébánia előtt.
A zsidó származású magyarok is sokan vannak.
Főleg Montrealban koncentrálódik a magyar közösség. De nincs hivatalosan azonosított magyar negyed.
Magyarország ma is fontos kereskedelmi partnere Kanadanak.
A Kanadai Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben az import értéke 837 millió dollár, az export értéke pedig 107 millió dollár volt.
A forgalmazott termékek főként a mechanikus és elektromos gépek, valamint a szállítóeszközök ágazatában találhatók.

KÉT MAGYAR, AKI MEGJELÖLTE QUEBECET

SZABÓ DÉNES
Az 1929-ben Budapesten született Denis Szabó 1958-ban érkezett Montrealba, ahol 1960-ban megalapította a Montreali Egyetem Kriminológiai Iskoláját és 1969-ben a Nemzetközi Összehasonlító Kriminológiai Központot.
Nagyon részt vesz a kriminológia fejlesztésében, mind Quebecben, mind nemzetközi szinten, az ENSZ, az UNESCO és az Európa Tanács tagjaként. Szabó Denis Magogban halt meg 2018. október 13-án.
_____________________________________________
SZILASI GÁBOR
A nácik által üldözött budapesti zsidó család fia – édesanyja 1944-ben egy táborban halt meg – Szilasi Gábor túlélte a második világháborút, és az Alliance Française-ban tanult meg franciául. 1956-ban egy 1952-ben beszerzett kamerával dokumentálta a magyar felkelést. Amikor az erőszak kitört, Ausztrián keresztül menekült, és 1958-ban eljutott Kanadába. A következő évben Montrealban telepedett le, generációja egyik legbefolyásosabb emberévé vált. A Concordia Egyetemen fog tanítani. 2009-ben elnyerte a Paul-Émile Borduas-díjat, most 95 éves.

3 A BEVÁNDORLÁS HULLÁMA
A 20. században Kanadába induló magyarok három nagy hullámban érkeztek.
_____________________________________________
1. AZ 1929-ES GAZDASÁGI VÁLSÁG
A magas munkanélküliséggel küszködő magyarok Nyugatra menekültek, hogy jobb életkörülményeket keressenek.
_____________________________________________
2. VILÁGHÁBORÚ
A német vereség után Magyarország elvesztette területének kétharmadát. Ez egy kemény csapás, amely a lakosság egy részét száműzetésbe taszítja.
_____________________________________________
3. AZ 1956-OS ELFOLYTOTT FELKELÉS
Magyarok ezrei találnak menedéket Kanadában, de többek között Ausztráliában, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban is.