A pápalátogatások története tehát viszonylag újkeletű a katolikus egyház közel két évezredes históriájában.

A Szentatya táborba száll

Az 1052 augusztusában Pozsony mellett létrejött pápalátogatást hosszas, elnyúló konfliktus előzte meg a Német-római Birodalom és a frissen, alig fél évszázada alapított Magyar Királyság között. Az alapkérdés Orseolo Péter (1038–1041, 1044–1046) uralkodása óta az volt, hogy szuverén tud-e maradni a Szent István alapította állam, vagy a császári hűbér kötelékébe kerül. Ennek következményeként folyamatosan kiújuló német–magyar harcok jellemezték az 1040-es és 1050-es éveket, különösen III. Henrik (1046–1056) haláláig, aki 1052-ben azonban még Pozsonyt vonta körül seregével, és szándékában állt elfoglalni azt. IX. Leó (1048–1054), a középkor nagy utazó pápája hatévnyi pontifikátusa alatt alig töltött időt az Örök Városban. A két hatalom közti békéért követek útján már korábban is aktívan ténykedő egyházfő III. Henrik pozsonyi táborába utazott, és rábeszélte a császárt, hogy hagyjon fel I. András magyar király (1046–1060) országának pusztításával.

Szép, de nehéz a magyar

Ezt követően több mint kilenc évszázadnak kellett eltelnie, hogy Krisztus földi helytartója ismét magyar földre lépjen. Több mint 40 évnyi egyházüldözés és kommunista-ateista diktatúra után került sor a lengyel nemzetiségű II. János Pál pápa (1978–2005) első magyarországi apostoli látogatására, amelynek gondolata már a rendszerváltást megelőzően felvetődött. Az agonizáló Kádár-rendszer minden bizonnyal saját túlélését kívánta bizosítani és nemzetközi tekintélyét növelni azzal, hogy a püspöki kar mellett 1988-ban állami részről is meginvitálta a katolikus egyházfőt hazánkba. Mindezzel teljesült az előfeltétele a pápalátogatásnak, amit Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1988. augusztus 20-án jelentett be nyilvánosan a Szent István-bazilika előtt celebrált szentmisén, az Apostoli Szentszék pedig annak elfogadását 1989. július 26-án erősítette meg. Ezzel Magyarország lett a lengyeleket követően a második ország a szocialista blokk államai közül, amely meghívta Róma püspökét. A pontos időpont kiválasztását a politikai változások befolyásolták és tolták a kilencvenes évek elejére. A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2024. tavasz számában olvasható.