Bolondok napjaA téltemető, tavaszköszöntő hagyományokon alapuló ünnepet már az ókori görögök is egymás megtréfálásával köszöntötték. Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Több országban elterjedt szokás, eredete nem tisztázott.

Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered, 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.

621 éve

Bécsben megszületett Albert magyar király, az első Habsburg, aki elnyerte a magyar koronátII. Albert néven német-római császár IV. Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő gyermeke volt. V. Albert néven, osztrák hercegként 1422-ben feleségül vette Zsigmond király leányát, Erszébetet. 1423-ban Zsigmond Morvaország kormányzójává nevezte ki, a husziták ellen folytatott állandó küzdelmet.

1435-ben sikeresen harcolt a törökök ellen. Zsigmond halálakor a magyar bárók elfogadták leendő királyként, de 1437. december 18-án azzal a feltétellel járultak hozzá királlyá választásához, hogy csak a magyar rendek beleegyezésével fogadja el a német-római koronát, és halála esetén fiúgyermeke, ha ilyen nem születne, akkor Erzsébet örökli a magyar koronát. 1438. május 31-én koronázták német-római császárrá. Május 6-án a cseh katolikus rendek is kikiáltották királlyá, de a huszita nemesség Podjebrád György vezetésével Kázmér lengyel herceget választotta meg.

Június 29-én mégis cseh királlyá koronázták, de a cseh husziták hívására Kázmér herceg bátyja, III. Ulászló lengyel király betört Csehországba, és Albert csak a magyar és a német birodalmi seregek támogatásával tudta megtartani a cseh trónt. A Habsburgoknak ekkor vált először ténnyé Magyarország és Csehország, valamint Ausztria egyesítésére irányuló törekvése. 1438-ban, amikor Albert először megjelent Budán, azonnal gyűlölethullám tört ki a "német" uralom ellen, amelynek szításában része volt a király feleségének, Erzsébetnek és Zsigmond özvegyének, Cillei Borbálának, valamint a huszitáknak is. Az országgyűlésen a magyarul nem beszélő, elszigetelt király előtt a főurak kijelentették, hogy a születés jogcímén a trón elsősorban Erszébetet illeti meg. Magyarországon a kormányzati rendszeren nem tudott változtatni, 1439-ben megerősítette a rendek kiváltságait, valamint megtiltotta a külföldiek hivatalokba ültetését és birtokadományokban részesítését.

Az 1439 nyarán megindított törökellenes hadjáratának csúfos vereségéhez is nagyban hozzájárult a királyi családon belüli nyílt versengés. Az ostromlott Szendrő felmentése kudarcot vallott, a törökök a várat is elfoglalták. Miközben Titel felé indult, serege teljesen szétszéledt. Albert megbetegedett vérhasban, majd útközben Neszmélyen meghalt. Erzsébet királyné már ekkor terhes volt, és csak Albert király halála után, 1440. február 22-én született meg fia, a későbbi V. (Utószülött) László. Albert végrendelete szerint születendő gyermeke gyámságát magyar, cseh és osztrák főnemesekre bízta. A bécsi Szent István-templomban akart temetkezni, de Székesfehérvárott temették el a magyar főurak.

526 éve

Kolumbusz Kristóf három hajóval elindult Spanyolországból, hogy eljusson IndiábaHuelvából indult. Ezen utazás során fedezte fel azt a területet, amit ma Amerikának ismerünk, bár ő ezt nem tudta. Nyugat felöl akart Indiába jutni. Október 12-én kötött ki a Bahama-szigeteken.

134 éve

Átadták a Keleti pályaudvart Központi Indóház névenAz eredetileg Központi Indóháznéven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá.

66 éve

Befejeződött a magyarok számára legsikeresebb Olimpia: a tizenötödik újkori Nyári Olimpia Helsinkiben.A finn fővárosban rendezett Olimpián indultak először sportolók Szovjetunió zászlaja alatt, és ezzel megkezdődött az amerikai és a szovjet küldöttségek évtizedeken át tartó monstre párharca. Helsinkiben 69 ország közel 5000 sportolója küzdött 17 sportág 149 bajnoki címéért.

A magyarok legsikeresebb Olimpiájukról 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel térhettek haza, amivel az összesített lista harmadik helyén zártak az éremtáblázaton. A sikerek fő helyszíne az uszoda volt, itt lett bajnok Székely Éva, Homonnai Katalin, Gyenge Valéria, a női 4x100 méteres gyorsúszóváltó, valamint (már-már szokás szerint) a vízilabdacsapat. Csermák József kalapácsvető világcsúccsal nyert aranyat, Papp László ökölvívó megvédte Londonban szerzett bajnoki címét, a bírkózószőnyegen Szilvásy Miklós és Hódos Imre jeleskedett.

A kardvívók itt is nyertek csapatban és ismét lett egy egyéni arany is (Kovács Pál). A dobogó tetején állhatott még Takács Károly (sportlövészet), Korondi Margit (felemás korlát), Keleti Ágnes (talaj), valamint a férfi öttusa-csapat és a labdarúgó válogatott.