Henrik a politikai okokból számára kiválasztott Cleve-i Anna hercegnőt csak ifj. Hans Holbein által készített képen látta. Az életben a király visszataszítónak találta leendő feleségét és már házasságkötésük előtt azon gondolkozott, hogyan szabadulhatna meg tőle. Cromwell-t, akit ezért az egészért felelősnek tartott, kivégeztette. Annát a richmondi palotába küldte.
A királyné a legrosszabbra számított, hiszen tudta, hogy nem nyerte el férje kegyeit a hat hónapig tartó házasság alatt. Henrik tanácsadóinak kérésére Anna azonnal beleegyezett a válásba, hiszen ezzel megmenekült az életveszélyből. Henrik örült, hogy ilyen könnyen megszabadult nejétől, válásukat három nap múlva ki is mondták. Anna Angliában maradt, a királytól évi 4000 font járandóságot kapott, valamint két uradalmat és egy várat is neki ajándékozott. Ezeknek köszönhetően élete végéig úrnőként élt. Elmondható, hogy a feleségek közül ő járt a legjobban.
A várat 7-én és 8-án szüntelenül ágyúzták, melynek következtében a kaputorony leomlott, és a falakon számos rés keletkezett. Ekkor a pasa rohamra vezényelte gyalogságát, de ezt Szondy és vitézei visszaverték,a töröknek is nagy veszteségeket okozva. Ali ezután újabb ágyútüzet zúdíttatott a félig lerombolt falakra, és megfelelő nagyságú rést ütve azokon rommá lövette a várat. A rommá lőtt vár ismételt gyalogsági megrohamozása előtt Ali Szondyhoz küldte Mártont, a szomszédos Oroszi papját, újra felszólítva őt a megadásra.
Szondy visszautasította a pasa ajánlatát, maradék embereivel felkészült a végső rohamra, amelynek kimenetele számukra sem volt kétséges. A kapitány ekkor előhozatott két török rabot, és hivatta két énekes apródját, a követ útján meghagyta a pasának, hogy nevelje vitézzé a fiúkat, testét pedig tisztességesen temettesse el a harc után. A végső ostrom előtt Szondy máglyát rakott a várban levő értékesebb holmikból, lovaitól elbúcsúzva leszúrta azokat, nehogy a török kezére jussanak. Az utolsó roham órákon át tartott, mert a védők bátran ellenálltak, amíg a túlerőben lévő ellenséges gyalogság betörve a várba mind egy szálig le nem kaszabolta őket. Szondy hősiesen, oroszlánként harcolt, amíg a túlerő le nem bírta.
Az ostrom végeztével Hádim Ali budai pasa előkerestette a kapitány testét, fejét közszemlére tétette ki, majd ellensége vitézségét megdicsérve, katonai temetésben részesítette, sírjára vitézsége jeléül lobogós lovaslándzsát tűzetett.
Bécsben 20 éves korában himlőben halt meg. III. Ferdinánd magyar király, egyidejűleg német-római császár és cseh király, és Mária Anna spanyol hercegnő fia volt. Apja korán megismertette vele az államügyeket és bevonta a kormányzásba. 1647. 06. 16-án a magyar rendek apja kívánságára választottak királlyá és meg is koronázták Pozsonyban, majd Prágában a cseh koronát is a fejére tették. 1653-ban német királlyá választották Augsburgban, Regensburgban pedig megkoronázták. IV. Fülöp spanyol király legidősebb leányát kellett volna feleségül vennie, azonban az ifjú király hirtelen meghalt.
1645. február 24-én született II. Rákóczi György fejedelem és Báthory Zsófia egyetlen fiaként. Még apja életében, 1652. február 18-án Erdély fejedelmévé választotta a gyulafehérvári országgyűlés. 1660. május 22-én a szászfenesi csatában II. Rákóczi György megsebesül, majd június 7-én meghal. I. Rákóczi Ferenc ezután már nem tudta visszaszerezni korábbi hatalmát. 1661. augusztus 15-én Báthory Zsófia és fia áttérnek a katolikus vallásra. 1666. január 1-jén I. Rákóczi Ferenc Sáros vármegye örökös főispánja lett. Március 1-jén feleségül vette Zrínyi Ilonát.
Ekkor még élvezte I. Lipót császár bizalmát, és megkapta Sáros vármegye örökös főispáni tisztségét is. A Zrínyi- és Frangepán-féle összeesküvésbe bonyolódva, az 1670-iki tiszavidéki felkelés leveretése után csak anyja és a jezsuiták közbenjárására, nagy váltságdíj árán menekedhetett a büntetéstől. 1671. február 21–én megszületik az egyezség Báthory Zsófia és I. Lipót császár között: Rákóczi váltságdíj és várainak többségének az átengedése fejében büntetlen marad Rákóczi ettől kezdve egészen haláláig semleges próbált maradni a császári csapatok és a bujdosók között zajló harcokban, miközben a bujdosók többször birtokait támadták. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona elsőszülött, György nevű fia nem sokkal születése után még csecsemőkorában 1667-ben meghalt. 1672-ben született leányuk, Julianna és 1676-ban második fiuk Ferenc.
Nem sokkal második fia születése után 1676. július 8-án a makovicai uradalomhoz tartozó Zborón I. Rákóczi Ferenc meghalt. Kassán temették el.
Szülőhelye Smiljan, születésekor Magyar Királyság, ma Horvátország. Életében 146 szabadalmat - ebből 112-t az USA-ban - jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. A forgó mágneses mező felhasználásának lehetőségeit és az indukciós motor alapjait Budapesti tartózkodása alatt dolgozta ki. Nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is.
Tesla saját állításai szerint megoldotta az "üzemanyag nélküli motor" problémáját, de ilyen szerkezet nem maradt fenn. Tesla fegyverterveivel és kísérleteivel hozzák összefüggésbe a máig tisztázatlan 1908. június 30-n Közép-Szibériában, a Tunguzka folyó körzetében bekövetkezett iszonyatos robbanást, amelynek ereje 10-15 megatonna TNT-vel lehetett egyenértékű.
Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket.
A Brit Királyi Intézet, a New York-i Tudományos Akadémia, valamint a Szerb Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Az Esztergom környéki páncélosok Budapestre vezénylésével mentette meg a budapesti zsidóságot, ami hozzávetőleg 250 ezer lelket jelent.
A kormányzó és a magyar katonák akciója volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt Európában, ahol egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy megmentsék a zsidókat.
A koalíciós kormányt a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az FKgP és a Magyar Demokrata Fórum alkotta. 1982-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdte meg jogi tanulmányait, ahol 1987-ben jogi doktori oklevelet szerzett. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi (1988-tól Bibó István) Szakkollégium megalapításában, 1984-ben folyóiratának, a "Századvég"-nek a megindításában és szerkesztésében vett részt. 1987-88-ban szociológusgyakornokként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetének munkatársa volt és továbbképzéseket szervezett. 1988. 03. 30-án Deutsch Tamással megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), áprilisban a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa lett.
Nagy Imre és mártírtársai 1989. júniusi temetésén mondott beszédével vált országosan ismertté, amelyben követelte a szovjet csapatok kivonását és a szabad választások megtartását. Pártja képviselőjeként részt vett az alkotmánymódosítással foglalkozó albizottság munkájában. Szeptembertől a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként az oxfordi Pembroke College-ban tanulmányozta az angol liberális politikai filozófia történetét, de 1990. januárjában - a közelgő parlamenti választások miatt - megszakította ösztöndíját. 1990. áprilisában bejutott a parlamentbe a Fidesz Pest megyei területi listájáról, 1993. májusáig a Fidesz-frakció vezetője volt. 1990. és 1994. között az Interparlamentáris Unió magyar-latin-amerikai tagozatának elnöki tisztségét töltötte be. 1992. szeptemberében a Liberális Internacionálé mainzi kongresszusán alelnökké választották, majd tagja lett a végrehajtó bizottságnak is.
1993-ban megválasztották az újjászervezett Fidesz elnökévé, az 1994. évi országgyűlési választásokon a Fidesz Fejér megyei listáján szerzett képviselői mandátumot, 1998-ig az országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke, 1995. szeptemberétől novemberig a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának is tagja volt. Az 1998. július 8-án választották miniszterelnökké.